Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
1830 Aztán itt van az önkormányzatok kérdése. Az önkormányzatoknak három komoly új - régi és új - tevékenységük lesz a törvényből fakadóan. Jövedelempótlónál, a közgyógyigazolványoknál és a szociális helyzet alapján való mentesség megállapításánál. Itt évi 7200 forintos teher módosul 18 ezer forintos teherré. Ez az önkormányzatokat alapjaiban és komolyan sújtani fogja, hiszen tudomásom szerint október 1jétől már meg is állt a társadalombiztosítási kártyák kiadása. Hatósági bizonyítványt adnak az önkormányzatok, nem kis feszültségek közepette. De ha viszont az állam kompenzációt ad az önkormányzat oknak, akkor meg kell kérdezni, hogy mi értelme van ennek az egésznek, mert akár közvetlenül is befizethetné az egészségbiztosítási alapba azt a pénzt, mondjuk, amit erre a célra szán. De azt is meg kell mondani, hogy a mai konstrukcióban nem sok értelmük van a közgyógyigazolványoknak, hiszen 7200 forint értéket kell kifizessen az önkormányzat. A gyógyszerek javarésze nem írható fel közgyógyigazolványra. Ebből az következik, hogy azért ki akarják használni a közgyógyigazolványt, eztaztamazt ha kell, ha ne m, azért felíratnak a betegek, hogy azért ne legyen kihasználatlan az az igazolvány, miközben ha adódik egyegy komolyabb betegségük, erre megfelelő pénzügyi ellátást nem tudnak kapni. Végezetül: kérdés, hogy reforme ez. Meggyőződésem szerint aligha nevez hető egészségügyi finanszírozási reformnak, hiszen azokat tudja ez a rendszer kizárólag tovább csapolni, akiket eddig is utolért. Egy olyan rendszerre szeretne áttérni, ami inkább ösztönöz a jövedelmek eltitkolására, mint a jelenlegi. És az sem egy utolsó szempont, ismerve az adófizetési morál tapasztalatait világszerte, hogy az egyik rosszról szeretnénk a másik rosszra áttérni, vagyis az egyik legrosszabb hatékonyságú pénzbeszedési technikát választanánk magunknak. Mindezekből végezetül csak azt tudom lesz űrni, hogy valószínű, hogy jövőre ugyanitt, ugyanerről kell majd beszéljünk, hiszen az egészségügyi ellátásra nem lesz elegendő pénzösszeg. A nullszaldó ugyan egy pontos követelmény, az igaz, de semmiképpen sem áltathatjuk magunkat ezzel a törvényjavaslatt al, azzal, hogy megoldottuk a társadalombiztosítás finanszírozási kérdéseit. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Igaz, hogy Rott képviselőtársunk írásban előre jelezte hozzászólási szándékát, de nyilvántartásunk szerint ő ism ételt hozzászóló, ezért meg kell kérdeznem, hogy előtte kíváne még valaki az általános vitában részt venni. Ha nem, akkor megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenyűgözött Sarkadiné dr. Lukovics Éva hozzászólása, és ő teljesen áttekintette a törvénynek soksok visszásságát. (21.40) Én csak egy mozzanatot szeretnék a törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelni. A társadalombiz tosítási járulék kiterjesztése egészségügyi hozzájárulás fedőnévvel a szerzői tiszteletdíjakra hátrányosan érinti az alkotó értelmiség, művészek, írók igen széles rétegét. Ezen belül különösen súlyos többletterhet ró azokra, akik a kutatásfejlesztés, a tu domány vagy a szellemiművészi, írói munkapálya kezdő, illetve középmezőnyében helyezkednek el. A honoráriumok megadóztatása a szellemi alkotómunka az értelmiség egész körében jövedelemcsökkenést okoz, így az életpálya csúcsára feljutott rétegnél is - gond olok akadémikusokra, egyetemi tanárokra, befutott írókra és így tovább. Ismerve az egyetemi oktatók, vezető kutatók - és tovább sorolhatnám - méltatlanul alacsony fizetését, nem mondható, hogy őket nem érinti érzékenyen ez a jövedelemcsökkenés. De sokkal s úlyosabb terhet ró ez az újabb adóteher azokra, akik még nincsenek a csúcson, de előrébb törekszenek a kutatói, a tudományos, irodalmi, költői alkotói pályán. A továbbiakban elsősorban a tudományos, felsőoktatási pályákkal fogok foglalkozni, de felhívom a figyelmet, hogy mutatis mutandis érvényesek mondandóim az irodalmi, költői, egyéb művészeti
