Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1822 Tavaly e tekintetben a Ház elfogadott egy olyan módosító indítványt, amely legalább az adóigazgatási eljárási szabályok szempontjából az Útalaphoz zájárulást a fogyasztásiadótörvény hatálya alá rendelte. Ugyanakkor ezzel együtt egy anomália is benne maradt a rendszerben, amelynek az a lényege, hogy ma éppen ott nem adjuk vissza az Útalapot, ahol ez föl sem merülhet - nevezetesen, mondjuk, vasúti köz lekedéshez fölhasznált dízelolaj esetén , és hát ahogy ezt a mostani törvényjavaslat tartalmazza, a hajózás esetén. Ennek persze az az oka, hogy ha itt is visszatérítési rendszert alkalmaznánk, akkor megint csak egy bonyolult eljárási szabályt kellene éle tbe léptetni, amely ellentmondana annak az ésszerűsítési törekvésnek, hogy a törvényekben meghatározott adókat - ideértve persze az Útalaphozzájárulást és a környezetvédelmi termékdíjat is - maradéktalanul beszedjük. Éppen ezért módosító indítványunkban a zt indítványozzuk, hogy egy adónemben, a fogyasztási adóban szedjük be az üzemanyagokat terhelő adókat. És az így beszedett adókból az arányos részt az Útalapba és a Környezetvédelmi Alapba juttassuk vissza. Ez azzal az előnnyel jár, hogy több százmillióva l csökken az adóigazgatásra, adóeljárásra fordítandó költség, hogy tiszta, világos, átlátható és egyszerű szabályok lesznek érvényben, és ha már egyszer magas általában az adószint Magyarországon, akkor ezt ne nagyon sokféle jogcímen, hanem lehetőleg csopo rtosítva, minél kevesebb jogcímen szedjük be. Így el lehetne mondani, ha adóreformot nem is, de hát azt azért megcélozta ez a kormánykoalíció, hogy nem bővíti az adók körét. Ezzel szemben történt jó néhány olyan lépés, például a Kulturális Alaphoz történő hozzájárulásnál a járulékoltatott termékek körének kiterjesztése, a termékdíjtörvényt is ez a Ház fogadta el. De hát a turisztikai hozzájárulásba bevont adóalanyok körének bővítése is ennek ellentmond. Akkor, ahol lehet, legalábbis ésszerűen lehet, ott eze ket vonjuk össze. Van egy olyan előnye is ennek a konstrukciónak, hogy bizonyos értelemben stabilizálja az alapok helyzetét, amennyiben a fogyasztási adó mértékének növelésével együtt automatikusan az ezen alapok forrásai is bővülnek. És hát végül nem uto lsó szempont az sem, hogy egy ilyen lépést, szemben általában az adótörvények keretében hozott lépésekkel, az az adóalanyi kör, akit ez érint, az üdvözölne. Üdvözölné, mert lényegesen egyszerűsödnének az adminisztrációs terhei, mert az itt lévő multinacion ális vállalatok az Európában másutt is megszokott módon és megoldás szerint járhatnának el. El kell mondani a javaslat mellett még néhány olyan érvet, amely félelemként fölmerülhet, így például nem sérti az államháztartási törvényt, nem érinti az alapok lé tét és forráshelyzetét, nem veszélyezteti az alapok által korábban megkötött hitelszerződések teljesítését. Hiszen - amint utaltam rá - a fogyasztási adó bizonyos százalékát, ez egyébként jól számítható és kidolgozható, az alapok forrásai közé beterjeszthe tünk. Nem veszélyezteti azt sem, amit általában egy adónál fontos prezentációs szempontnak lehet tekinteni, hogy valamilyen felhasználási célhoz kötődjön, hiszen amit ma az Útalaphozzájáruláshoz köt a köztudat, az ezentúl a fogyasztási adóhoz kötődne, és hát miután az alapokat ez nem érinti, ezért még a táblák is kinn maradhatnak az út mellett, hogy az önök pénzéből, önöknek építjük. És hát nem érinti tulajdonképpen, ha már ez fölmerül, az alapok forráshelyzetének bővítéséről folytatott tárgyalásokat sem, hiszen csak annyi a különbség, hogy amíg ma minden évben a tételes adónemekről kell megalkudni, ezentúl a százalékos visszaforgatásról kell megalkudni. Tehát tulajdonképpen lényegesen elég sok pozitívum fölsorolható e módosító indítvány mellett. Két hátrán yát mindenképpen meg kell említeni, amikor erről szólunk. Az egyik, hogy más jogszabályokhoz is hozzá kell nyúlni. Ezt meg lehet tenni. A költségvetési törvényben el lehet rendezni a koherencia biztosítása érdekében szükséges jogszabálymódosításokat, neve zetesen az
