Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
182 vagyonként összegyűjtöttek, kinek a kezébe került? Kérem, nagyon sok adat van arra, ne haragudjon, ne megint az én emberi tisztességemet vonja kétségbe, hogy az ön pártjának a jogelődjei vették el például a zsidók javára járó, ilyen kártérítési részeket. Tehát ezért van szükség ennek a pon tos felderítésére, már csak a felelősség megállapítása miatt is, Donáth úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Előzetes írásbeli jelentkezés alapján megadom a szót Sepsey Tamás úrnak, Magyar Demokrata Fórum . DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a mai vitának a technikai része bizonyítja, hogy mennyire értelmetlen volt a kormányzó pártoknak az a ragaszkodása a Házszabályhoz, hogy ha a hat év a latt bevált vezérszónoki rendszert fölrúgják, és a pártok ne meghatározott időkeretben, egymás után mondhassák el pártjuk állásfoglalását, hanem egy ilyen széttöredezett, szétszabdalt vitára kerüljön sor, ahol a kívülálló számára valóban nehéz már követni, hogy ki mit mondott, hogyan mondott. Tehát minduntalan felszólalnak egyes képviselők, és úgy akarják interpretálni a szavakat, amelyek nem úgy hangzottak el, ahogy egyébként a jegyzőkönyv fogja rögzíteni. Én úgy gondolom, hogy érdemes lenne a házbizottság on a mai napnak a tanulságait levonni, és visszatérni a hatéves gyakorlatra. A kormánypártok többször hivatkoznak arra, hogy szokásjog is van az Országgyűlésben, akkor talán értelmesebb dolog lenne ebben a kérdésben is a szokásjogot ismét föleleveníteni, é s visszatérni arra a jól bevált rendszerre, ahol a vezérszónokok egymás után elmondják kétperces hozzászólások nélkül pártjuknak az álláspontját. Miután a saját álláspontunkat többékevésbé elmondtuk úgy is, hogy Isépy frakcióvezető úr ismertette a három e llenzéki pártnak a közös állásfoglalását, reflektálni szeretnék én a rendelkezésemre álló időkeretben részben az itt elhangzottakra is. Először is meg kell cáfolnom a Magyar Nemzet azon állítását, hogy a Magyar Demokrata Fórum ellenzi a közalapítványi mego ldást. Hogy ezt honnan vette a Magyar Nemzet újságírója, az az újságírói tisztességnek a dolga. De ahogy Isépy frakcióvezető úr elmondta, a kérdés mielőbbi rendezésében érdekelt a Magyar Demokrata Fórum is. De sajnos nem lehet szó nélkül elmenni államtitká r úr expozéjának azon mondata mellett, amely nem szó szerint, de tartalmilag körülbelül így hangzott: A békeszerződés végrehajtására fokozott figyelmet fordítanak a részes államok. (14.10) Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha közel 50 évvel a békeszerződés a láírása után még mindig azzal "fenyegetnek" minket, hogy fokozott figyelmet fordítanak a részes államok, és említik az Amerikai Egyesült Államokat is, akkor hadd szabad legyen megkérdeznem: 50 év alatt mit tettek a részes államok a végrehajtás fokozott fig yelemmel kísérése érdekében? Akkor hadd szabad legyen feltennem azt a - nyilvánvalóan - költői kérdést, hogy 50 év alatt az Egyesült Államoknak a kormánya elfeledkezett arról, hogy van a békeszerződésnek egy ilyen cikke? 50 év alatt, amikor nyújtották a kö lcsönöket Kádár János kormányának - de előtte még voltak más kormányok is , akkor eszébe sem jutott senkinek, hogy a békeszerződés ezen rendelkezését nem hajtottuk végre? Ugye, Tóth Pál képviselőtársam - aki már nincs itt - azt mondta, hogy egy - visszaér kezett - EUajánlás van e tekintetben, hogy az integráció számára előnyös, ha megtörténik az elvett vagyon visszaadása. Akkor hadd kérdezzem meg, hogy a románmagyar alapszerződés vitájában miért nem támogatta azt az ellenzéki javaslatot, hogy a románmagy ar alapszerződés tartalmazza, hogy az Erdélyben elvett egyházi javakat, iskolákat, közösségi intézményeket vissza fogják kapni az Erdélyben élő kisebbségek. Hát hogyha Románia csatlakozni akar az EUintegrációhoz, és az alapszerződés ennek egy alapköve - k öszönöm szépen, képviselőtársam, hogy megpróbál megzavarni, mint az kiderült a korábbi időszakban is; ez nem megy , tehát ez az alapköve az