Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
181 össze a vagyon, miközben ha az em ber kárt okozott - és ezt önnek, ki sűrűn szorongatja a Bibliát jobbjában, tudnia kellene , hogy addig kell megbékélni felebarátainkkal, míg az úton együtt vagyunk velük, és addig kell helyrehozni a bűnt, a lopást vagy bármilyen egyéb gaztettet, mielőtt a z ember az oltár elé menne. Itt kérem, két hetet adtak arra 1944ben a Sztójayrendelet nyomán, hogy a zsidók jegygyűrűiket, nyakláncaikat és egyéb vagyonukat beszolgáltassák vagy jegyzékbe vétessék. Ötven év telt el azóta, hogy ez a bizonyos párizsi megál lapodás 27. § (2) pontja kötelezte volt a mindenkori magyar kormányt, hogy adja vissza. És van egy nagyon furcsa, majdnemhogy kedves, az Alkotmánybíróság is idézőjelbe tette volt az egyik kijelentést, ezt felolvasom önnek, illetve önöknek: "Az aranyérméket és a rúdaranyat a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg. Az ellenérték a Pénzügyminisztérium javára elkülönített számlára került. Az aranytárgyakból a törtarany részeket beolvasztották. Az értékesíthető tárgyakat belföldön az Óra- és Ékszerker eskedelmi Vállalaton keresztül, külföldön pedig az ARTEXen keresztül értékesítették." Az átvizsgált iratalanyokban utalás található arra nézve, előírták a muzeális tárgyaknak a múzeum részére történő átadását. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtására nézve azonban semmiféle adat nem volt fellelhető, sem a múzeum megnevezése, sem az átadott tárgyak jegyzéke nem került elő, így még az sem állapítható meg, hogy az említett rendelkezést egyáltalán végrehajtottáke. Így hát az idézőjelbe tett szó, a feldolgozás ezen módja folyamatosan történt meg 1948. szeptember 15től 1981ig. Bujkál az igazság az ön szavaiban, csak mindig félig. Az Alkotmánybíróság felhívására az e tárgyban lefolytatott vizsgálat alapján a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke írásb an egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Nemzeti Bank ez idő szerint eredetben nem őriz olyan nemesfém tárgyakat, rúd- és törtaranyat, drágakövet, amelyeket az 1600/1944. MErendelet alapján helyeztek letétbe, vagy a rendelet 17. § (3) bekezdése al apján kerültek elkobzásra. Torgyán Úr! Nincs meg a kitört aranyfog, a jegygyűrű, a nyaklánc és a többi érték, amelyet a magyar állam ezen Ház képviselőinek I., II. zsidótörvény alkalmával való szavazása nyomán elrabolt emberektől. Ha önnek van jogérzéke, v an emberi tisztessége, akkor legkevesebb, csöndbe marad, ha nem tud egyetérteni azzal, hogy ennek valamely töredéke azoknak, akik még életben vannak, juttassék vissza. Azzal együtt, hogy meg kell mondanom, nem értek egyet a kárpótlási törvényekkel, ezzel s em értek egyet, mert ex gratiae fogalmaz, részleges és behatárolt körű, márpedig az én értékrendem azon elv szerint mozog, hogy amit valakitől elvettek, vissza kell adni. Ha az életét vették el, akkor pedig némán félre kell állni a sorban. Köszönöm a figye lmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Két percre megadom a szót dr. Torgyán József úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy rendkívül távol kerülünk a parlamentáris stílustól, hogyha Donáth László képviselő úr szavaiból indulunk ki. Ő ugyanis az ellenvéleményt úgy értékeli, "ha önnek van jogérzéke, emberi tisztessége, akkor egyetért és hallgat". Nem. Engedje meg, igen tisztelt Donáth képviselő úr, hogy az én emberi tisztességem és a jogérzékem azt kívánja és diktálja, hogy én a bizonytalan kérdéseket felvessem, mert én valóban rendkívüli mértékben tisztelem és megkövetem azt a mérhetetlenül sok áldozatot, aki a náci megszállás következtében Magyarországon zsidóként, nem zsidóként az élők sorából szörnyűséges körülmények között ezen bűncselekmények miatt távozott, de engedje megjegyeznem,. hogy a legközvetlenebb családomban is többen vannak ilyenek, és akkor, a mikor konkrétan felmerül ennek a kérdésnek az anyagi vonzata, ha tetszik önnek, ha nem, ennek a kérdésnek a rendezhetősége tekintetében a precíz jogszabályi megfogalmazásból kell kiindulnunk. Másként nem lehet rendezni ilyen kérdéseket, és mi nem azt mondj uk, hogy ez ne történjen meg, hanem tessék megmondani, hogy az annak idején felállított zsidó kárpótlási alap, az elhagyott javak kormánybiztossága milyen összegeket fordított a kár rendezésére, egyáltalán: mi az, amit ők
