Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1793 Ismeretes, hogy a költségvetés egy 500 forintos emelésre tesz javaslatot a családi pótlékban, méghozzá elégg é elvágólag. Furcsa mód a három vagy több gyereket egyedül nevelő családnál ez az összeg - nem tudom, hogy miért - 450 forint. De egyébként elvágólag 500 forint az emelésre tett javaslat. Ha ehhez az 500 forinthoz hozzászámítjuk azt az 1000 forintos kedvez ményt, amit a személyi jövedelemadó tartalmazna, akkor a következő helyzet áll elő. Azoknál a három- és többgyerekes családoknál, ahol élni tudnak az adókedvezmény lehetőségével, a családipótlékemeléssel együtt 40 százalékos lenne a jövő évben az a segíts ég - fogalmazzunk így , amit realizálni tudnak. Azoknál a három- és többgyerekes családoknál viszont, ahol az adókedvezménnyel nem tudnak élni, és vannak, szép számmal vannak ilyenek, mert munkanélküli a háztartásfő, mert nyugdíjas a háztartásfő, vagy mer t annyira alacsony a jövedelme, hogy nem tudja ezt az adókedvezményt levonni, ezekben a családokban, ahol nem élhetnének az adókedvezmény lehetőségével, 13,3 százalékos lenne az emelés mértéke, vagyis a segítség. Azt gondolom, hogy ez egy üvöltő aránytalan ság, amit talán most Magyarországnak ebben a helyzetében, most, 1996ban, abban az évben, amikor a rászorultsági elv jegyében az egész családi támogatási rendszert átalakítottuk, talán ezt az aránytalanságot nem kéne elkövetni. De tudom folytatni a sort, mert nem kisebb az aránytalanság a fogyatékos gyermekeket nevelő családok esetében. A fogyatékosok esetében az adózók - akik tehát élni tudnának a kedvezménnyel - közel 30 százalékos segítséget kapnának a két forrásból, míg azok, akik nem adózók, nem tudják igénybe venni ezt a kedvezményt, 9,8 százalékos emelést realizálnak. Képviselőtársaim, ítéljék meg maguk is! Olyan aránytalanságok ezek, amiket helyben kell hagynunk? Olyan aránytalanságok ezek, amiket különböző - egyébként log ikus érvek mentén - el kellene fogadnunk? Demeter Ervin arra hivatkozott az előbb, hogy a gyermeknevelésnek költségei vannak, és egy logikus válasz erre az az adókedvezmény, hogy hagyjuk az adó egy részét ott, ahol gyermeket nevelnek, és ezek a költségek k eletkeznek. De tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a költségek ott is keletkeznek, ahol adóköteles jövedelem nem képződik. Következésképp magam is közel állok ahhoz a konklúzióhoz, amit az előbb Bauer Tamás megpróbált kimondani, hogyha ilyen aránytalanságokat ebbe a két támogatási rendszerbe bele akarunk vinni és meg akarunk áldani, akkor innen már tényleg csak egy negyed lépés azt mondani, hogy vannak elsőrendű állampolgárok, a jó adófizető állampolgárok, akiknek jár a 40 százalékos kedvezmény, és vannak másod rendű állampolgárok, akiknek jut valami a maradékból. Ezzel szemben - még egyszer mondom , e helyett mi egy olyan nagyobb léptékű családipótlékemelésre tettünk, illetve teszünk javaslatot, ami két változatban is kidolgozásra került. Az egyik változat gya korlatilag egy forinttal nem rövidítené meg az ilyen módon kedvezményezett réteget: éppen 40 százalékos családipótlékemelést próbálunk javasolni a három- és többgyerekes családok számára. De erről majd később, a költségvetési vitában - gondolom - bőven le sz módom még beszélni. Köszönöm a figyelmet. (Taps mindkét oldalról.) (18.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök A sszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos dolgot szeretnék mondani. Ma Magyarországon minden jövedelem adózik. Tehát ahol nincs jövedelemadó, ott nincs jövedelem sem. A mi javaslatunk azt mondja, hogy nem első- és másodrendű állampolgárok vannak, hisz egy ilyen kommunisztikus elv figyelembevételével ezt nem csak a gyermekeknél, ki kellene terjeszteni a
