Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - Határozathozatal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1769 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály 52. §á nak (1) bekezdése értelmében ügyrendi javaslatot kívánok tenni a napirendet érintő ügyben, konkrétan a napirend tárgyalását érintő ügyben. A Független Kisgazdapárt igen nagy súlyt fektet arra, hogy a Ház munkája házszabályszerűen folyjék, és a házszabálysz erű tárgyalás kapcsán külön is felhívja a figyelmet a Házszabály 19. § (2) bekezdés e) pontjára, amelynek értelmében az üléseken a tanácskozási rend érdekében a Ház elnöke is bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendőket k öteles átadni. Sajnálatos módon ez a házszabályi rendelkezés sorozatosan megsértésre kerül. Ugyanis a Ház elnöke rendszeresen érdemi kérdésekben nyilvánít álláspontot, amire házszabályi lehetősége nincsen. Elnök úrnak ilyenkor fel kellene állni a helyéről, átadni az elnöklést egy másik pártatlan elnöknek, mondjuk azt, Kóródi Máriának, és ebben az esetben lesétálna a képviselői helyére, és innen tehetné meg indítványát, szólalhatna fel az ügy érdemét illetően. A mai napon négy alkalommal szólalt fel elnök úr olyan kérdéskörben, ahol az elnök úr véleményt nyilvánított. Hadd tegyem hozzá, szinte minden esetben téves, mondhatnám, dilettáns volt jogilag az ön állásfoglalása. Hadd emlékeztessem arra, hogy így például az MDF és az FKGP között felmerült "szerzői jog i kérdésben" - ezt idézőjelben mondom - elnök úr állást foglalt. Nem tehette volna meg. Elnök úrnak ebben a kérdéskörben csak addig terjed a joga, hogy megengedi a felszólalást, vagy nem engedi meg. De hogy a felszólalások közül érdemben melyik tetszik eln ök úrnak, melyik nem tetszik, azt elnök úrnak az elnöki pulpitusról kommentálnia nem lehet. A másik ilyen kérdéskör a Géczi József képviselőtársunknak bizottsági elnökként történő felszólalása volt, amikor is elnök úr az addig elhangzott, nyilvánvalóan tév es jogi álláspont kifejtésére azt mondotta: önnek igaza van. Önnek nem lett volna joga arra, hogy ezzel kapcsolatban álláspontot nyilvánítson, hanem át kellett volna adnia az elnöklést, lejönni, szót kérni, és akkor kifejthette volna álláspontját. De hasonlóképpen járt el elnök úr Szekeres Imre felszólalásánál, illetőleg Csiha Judit államtitkárnő felszólalásánál, illetőleg akkor, amikor teljesen tévesen kommentálta az én felszólalásom kapcsán a figyelembe ajánlásnál a név megemlítését, amelyet - tel jesen érthetetlen módon - egészen másként értékelt. És végül ötödikként említhetném azt, hogy elnök úr olyan disztinkciókat alkalmazott a személyes érintettség kapcsán, amely megengedhetetlen. Bár engem személyesen hátrányosan érinthetett volna, de hadd je gyezzem meg, Szabó Iván frakcióvezető úrnak meg kellett volna adnia a felszólalást, amíg Csiha Judit államtitkár asszonynak másodízben már semmiképpen sem adhatta meg a felszólalás jogát. Ezért én úgy gondolom, hogy elnök úr működése lassan a Ház működésén ek gátjává válik. Ezért én azt indítványozom, szíveskedjék kiadni az ügyrendi bizottságnak a kérdést állásfoglalás végett, hogy az elnöklőnek vane joga érdemi véleményt nyilvánítania az elnöki pulpitusról, vagy pedig azt nem teheti meg, mert én úgy gondol om, hogy elnök úr az ilyen magatartásával szétveri a Ház rendjét, (Derültség a bal oldalon.) és nem fog tudni a Ház érdemben működni, ha elnök úr bármikor elveszi a szót, és olyan véleményt fejt ki, amilyet akar. Én tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék a Házszabály álláspontjára helyezkedni, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és az indítványomnak helyt adni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) (16.40) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselő Úr! Tudomásul ves zem az ügyrendi javaslatát, azon még elgondolkozom, hogy indítványát kiadome az alkotmányügyi bizottságban, de ha úgy döntök majd, hogy mégsem adom ki, akkor felhívom szíves figyelmét, hogy minden frakció kérheti az alkotmányügyi bizottság döntését. Két d olgot szabad legyen azért mégis megjegyeznem - bár önt hallgatva ezek után már
