Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság előadója:
1660 igazolják, hogy összehasonlító áron 7 százalékkal volt kevesebb ez a beruházás, mint a megelőző évben. Mire alapozza tehát a kormány ezt az optimista feltételezését? Ugyanilyen bizonytalansági tényező a bevételi oldalon a társasági adóbevételeknél, hogy az energiaáremelésnél, amit '96 októberéről halasztott el a kormány jövőre, az eltérő időpont és a várhatóan nagyobb hatás miatt nem lehet biztosan tervezni a vállalk ozói magatartást. A vám- és importbefizetések nem kellő megalapozottságáról az ÁSZjelentés is tartalmaz információkat. A kormány 196 milliárd forintot tervez ezekből a bevételekből, és ezt gyakorlatilag az adóbeszedési eljárás hatékonyságának, a végrehajt ás hatékonyságának a javulásától várja. Szerintünk ez indokolatlan, nem látunk olyan ösztönzőket, olyan technikai vagy személyi változásokat az adóbehajtásnál, a vám- és importbefizetéseknél, ami ezt lehetővé tenné. És csak utalok én is arra a 26 milliárdo s tételre, amit az ÁSZ is kifogásolt, aminél semmilyen dokumentum vagy információ nincs, hogy ez a változás vajon mitől lesz. A privatizációs bevételek 60 milliárd forintja a jelenleg ismert helyzet miatt is teljesen irreális 1997re, bár ezt a kormányt is merve feltételezni tudom azt, hogy az előirányzat '97 végére mégis teljesülni fog. Kérdés, mi lesz ennek majd a későbbi ára. Végezetül, befejezésképpen az államadósság kezelését szeretném még megemlíteni. Ez a kérdés a bizottság ülésén több napirendi pontn ál is fölmerült, és azt állapítottuk meg, ellenzéki képviselők, hogy ebben a tekintetben nincs információja a magyar Országgyűlés képviselőinek, nincs megfelelő adatunk arra vonatkozóan, hogy az államadósság kezelésének '97ben megváltozó módja miatt milye n újabb terhek rakódnak mind a költségvetésre, mind pedig a magyar adófizetőkre. Ez a kamatkiadásnövekedés csak 1997ben 250300 milliárd forintot, plusztöbbletet jelent az állami költségvetés számára. Számokat, számításokat kérünk, kértünk ehhez a bizott ság ülésén is, hiszen nem hisszük el azt, amit több képviselő állított a bizottság ülésén, hogy csak ez, és csak ez az egyfajta megoldás létezik az államadósság újfajta kezelésében. Itt egy többéves áthúzódó hatásról van szó. Szeretnénk tudni azt, hogy enn ek a 2000 milliárd forintos összegnek a kezelése a hosszú távú, a 2000 utáni hatásai hogyan érintik az államháztartást, az állami költségvetést. Mindezen indokok alapján tehát a bizottság kisebbségi véleményét elmondva a bizottság ellenzéki tagjai nem tudt ák támogatni az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság jelen lévő képviselőit, kíváne a bizottság előadót állítani? Nem kíván. Köszö nöm szépen. Akkor megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. KÓNYA IMRE , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetbiztonsági bizottságnak a költségvetés tárgyalása során speciális feladata van, amely eltér a többi bizottság feladatától. A nemzetbiztonsági törvény 14. § (4) bekezdés g) pontjának értelmében ugyanis a bizottság véleményezi a nemzetbiztonsági szolg álatok költségvetésének részletes tervezetét, valamint további feladatai is vannak. Itt a "részletes"en van a hangsúly, ami azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai meg kell hogy ismerjék azokat a részletes számokat, amelyek tervezet formájáb an a Pénzügyminisztérium elé is kerülnek, és amely alapját képezi annak a költségvetési javaslatnak, amelyet aztán a pénzügyminiszter kidolgoz, és amely a tisztelt Ház elé kerül. (11.10) Nos, nyilvánvaló, hogy ezek a részletes számok részben eltérnek, és b ővebbek annál, mint ami nyílt anyag formájában a törvényjavaslatba bekerül. Az 1994ben meghozott 85/1994es kormányrendelet 44. § (1) bekezdése éppen ezért úgy rendelkezik, hogy szigorúan titkos anyagként ezt a részletes számokat tartalmazó tervezetet a P énzügyminisztériumhoz való eljuttatással egyidejűleg a nemzetbiztonsági bizottsághoz is el kell juttatni. Miután ez nem történt meg a
