Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1573 Juhász Pál képviselő úr, szólni kívánt? Két percre megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak, SZDSZ. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ugyanezt a javaslatot képviseltük '90ben is, '94ben is, ma is, amit ma, és ezért utasítottuk vissza az előző ciklusban is, ha bárki gazdasági társasági tisztséget ajánlott nekünk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tor gyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Őt követi Rubovszky György képviselő úr a KDNPből. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az összeférhetetlenségi törvényről szólván minde nekelőtt a legfontosabb rögzíteni a szándékot, hogy mire terjed ki az egyes pártoknak a valóságos szándéka az összeférhetetlenségi törvény megalkotása kapcsán. A kiindulópont rendkívül egyszerű. El kell dönteni a független kisgazdapárti álláspont szerint, hogy valaki országgyűlési képviselő akare lenni, vagy pedig olyan gazdasági tevékenységet kíván folytatni, amelynek kapcsán a zsebeit megtömheti. Ugyanis a zsebeket is megtömni és országgyűlési képviselőnek is lenni, a kettő együtt a Független Kisgazdapár t álláspontja szerint semmiképpen sem megy. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) Nemcsak akkor nem megy, amikor állami többségű tulajdonú vállalatról van szó, nem megy a magánszférában sem, kivétel a magyar hagyományokból fakadóan egyedül a mezőgazdas ági termelői tevékenység végzése, amely valóban nem egyeztethetetlen össze a képviselői munkával, sőt, egyenesen kívánatos lenne, hogy a parasztság képviselői közül minél többen felkerülhessenek az ország Házába is. Ami most már a képviselői összeférhetetl enség kérdéseit illeti, kénytelen vagyok ismételten visszautalni arra a tényre, hogy amikor a háromoldalú tárgyalások folytak, akkor valamennyi abban részt vevő politikai erőnek az volt az álláspontja, hogy a korábbi országgyűlési képviselői státustól elté rően most egy állandóan működő parlament - egy professzionális parlament - jön létre, professzionális képviselőkkel, ezért tehát a professzionális képviselőknek a parlamenti munkában kell professzionálisoknak lenniük. Hogy ez mennyire valósult meg, vagy me nnyire nem valósult meg, én úgy gondolom, igen tisztelt képviselőtársaim megítélésére lehet bízni, hiszen itt, amikor a felolvasóestekre kerül sor, akkor - azt hiszem - a professzionalizmus vádját nyugodtan el lehet vetni. De legyen szabad arra rámutatnom, hogy ugyanakkor a jogállást és a fizetési feltételeket illetően a Képviselőház önmaga professzionalizmusából indul ki. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint azonban ebben az esetben is a tényekből kellene kiindulni, tehát nem lehetne megengedni, ho gy az a Ház, amely sokszor nem tudja szinte a feladatait ellátni, mert olyan kevesen tartózkodnak a plenáris ülésteremben, olyan módon működjék, mint eddig. (16.50) Mit kell ehhez tenni? El kell fogadni legalább azt az összeférhetetlenségi törvé nyt, amelyet valamikor elfogadtunk, azután nem került a Ház általi elfogadásra, és úgy gondolom, hogy ebben nem lehet különbséget tenni az állami szféra és a magánszféra között. Különösen elfogadhatatlan a Független Kisgazdapárt szempontjából, hogy a külön bségtétel aszerint történjék, hogy melyik pártnak mi a valóságos érdeke. Az MSZPnek - miután nagyobb kormányzó párt - ebből fakadóan az állami területen való állások megszerzése nem okoz gondot az MSZP számára, éppen ezért a Bihari Mihály képviselőtársunk által előterjesztett önálló képviselői indítvány ebben a körben lényegesen elnézőbb, mint a Szabad Demokraták Szövetségének a területét
