Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1574 felölelő… magánszférát illetően, itt viszont az SZDSZ előterjesztései sokkal nagyvonalúbbak önmagukhoz, mint az MSZP. E gyértelmű tehát, hogy itt jól felismerhetőek a pártérdekek; az MSZP az állami szférát kívánja uralni, ezért ebben a ciklusban itt semmiféle szűkítést nem tartana célszerűnek, az SZDSZ a magánszférát akarja uralni, ezért a magánszférát nem engedi az összefé rhetetlenségi törvény körébe. És hogy a magánszféra adott esetben legalább olyan veszélyeket rejt a parlamenti munkára, mint az állami szféra, hadd utaljak a Vektor Rt.re, a Vektor Bróker Rt.re, a Wallis Rt.re, hiszen ezek a nevek most lettek ismertek k épviselőtársaink előtt, és előttem is, és bizony kiderült, hogy a magánszféra és a köznek az összefonódása legalább olyan veszélyeket rejt magában, mint az állami szféra. Ezért tehát vagy tisztességesen arra irányul a Háznak az akarata, hogy egy olyan össz eférhetetlenségi törvényt alkosson, amely abból az alapelvből indul ki, hogy egy országgyűlési képviselő mindenféle vonatkozásban megközelíthetetlen legyen, és az országgyűlési képviselő valóban a köz érdekét képviselje, a köz érdekében járjon el, és ebben az esetben a lehető legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt alkossa, vagy pedig tessék kimondani, hogy itt olyan csoportérdekekről van szó, mely csoportérdekek a közérdekek fölött állnak. Ha ez az álláspont, akkor nem érdemes az összeférhetetlenségi tö rvényről beszélni, de én úgy gondolom, ha a közélet tisztaságát meg akarjuk teremteni, hogy bárkinek joga legyen ebben a Házban felszólalni Tocsikügyben, vagy a Tocsikügyhöz hasonló jelenségek ügyében, akkor először önmaga területén kell ennek a Háznak r endet csinálnia, de - sajnos - a rendcsinálás az úgy tűnik, a szavak szintjén marad, és mindenképpen kívülmarad a Házon. A Független Kisgazdapárt álláspontja tehát az, hogy tessék az összeférhetetlenségi törvényt az országgyűlési képviselőkre nézve rendkív ül szigorúan megalkotni, akár egymondatos összeférhetetlenségi törvénnyel is már lényegesen előre lehetne jutni, ha kimondanánk, hogy a mezőgazdasági tevékenység kivételével minden állami és magánszférában végzett ilyen munka összeférhetetlennek minősül, k ülönösképpen összeférhetetlennek minősül az az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagsági rendszer, amely az eddigi gyakorlatnak megfelelően már az Antallkormány idejében is és a Hornkormány idejében is tulajdonképpen hűségjutalom osztogatásaként szere pelt, és engedjék meg képviselőtársaim, hogy erről a helyről kimondjam, hogy egyben a politikai zsarolás eszközévé is váljék, mert például a Független Kisgazdapárt szétverésére használták fel az 199094ig terjedő ciklus idejében az igazgatótanácsi és a fe lügyelőbizottsági tagságoknak az osztogatását, ezért tehát ez közvetlen (Taps az FKGP padsoraiban.) veszélyt jelent a Ház működésére. E tekintetben semmiféle engedményt nem lehetne tenni, hanem valóban azonnal a legszigorúbb szabályt kellene életbe léptetn i. Még egy kérdésről röviden engedjék meg szólnom. Az összeférhetetlenségi törvényen túlmenően az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása kapcsán mindenképpen ki kellene térni a képviselők mentelmi jogára, ugyanis a kép viselők mentelmi jogára vonatkozó rendelkezések az előbbi hasonlattal élve - sajnálatos módon itt sem tudok más kifejezést használni - ugyancsak a politikai zsarolás eszközévé váltak a Ház kezében, és a Ház a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezésekkel súlyo san visszaélve egy elfogadhatatlan gyakorlatot alakított ki. Hiába mondja ki a képviselők mentelmi jogával kapcsolatban az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, jelenleg hatályos 1990. évi LV. törvény 2. §a, hogy a képviselő és a volt képviselő bír óság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt, és hiába folytatja akként, hogy ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, va lamint a képviselő polgári jogi felelősségére, mégis a mentelmi bizottság attól függően, hogy kormánypárti vagy ellenzéki párti képviselőről vane szó, vagy hogy az ellenzéki pártokon belül olyan ellenzéki erőről vane szó, amely a valóságban szembeszáll a kormánypárti képviselők akaratával, ettől függően alkalmazza a törvényt, nem az írott szabályok szerint, hanem saját kényekedve szerint.
