Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
1531 A másik: én valóban egy etértek azzal, hogy a progresszív adóztatásnak egyedül csak egy előnye van. Az, hogy kompenzálja az indirekt adók hatását, hiszen az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja, és egy csomó hátránya van a progresszív adóztatásnak, amit én itt a Házban már sok oldalúan elmondtam és Mirrlees, aki az éppen az idén kapta meg a közgazdasági Nobeldíjat, aki éppen a linearitás, az adókulcsok linearitása mellett szólt, is igazolja, hogy a lineáris adórendszer számtalan előnnyel bír. Azonban hadd mondjak valamit, mert a dolog nem ilyen egyszerű. 1990ben az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa tartott közgazdászok számára egy értekezletet, egy nagyon részletes, elemző értekezletet, ahol Arrow Nobeldíjas közgazdász megállapította - idézem: "erős etikai követelmény szól am ellett, hogy a jövedelmeket újra elosszák a szegények javára." Ugyanezen az értekezleten Arrow és a többi neves szociológus és közgazdász egy majdnem lineáris adókulcsrendszerről beszélt, tehát a szegények megsegítéséről, a jövedelmek újraelosztásáról a sz egények javára, és ehhez én is - hogy mondjam - csatlakozom, mindamellett, hogy a majdnem lineáris adórendszer híve vagyok. Mert azért a '90es években már több mint tíz fejlett országban a lineáris adórendszerre tértek rá, és ez a következő évi adórendsze r közelítés efelé. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Sándorffy Ottó képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Én nem tudom, talán ön érezte meg legj obban, hogy én karikíroztam ezt az egészet, és elnézést, hogy a torkom ilyen rossz. Én arra gondoltam, hogy az 12 holdas gazdával adójogilag nem érdemes foglalkozni, mert nem éri el azt az összeget. Nem érdemes, mert egyszerűen többe kerül a hús, mint a l eves, az adminisztráció. Hiszen, én megkérdezem, itt van az adóhatóság vagy akármelyikünket: megkaptátok az adószámotokat? Az adópapírotokat? Én nem kaptam még meg. Ilyen érdekes! Pedig én adózó vagyok. (Közbeszólás: Kisgazdáknak később küldik.) Kisgazdákn ak később küldik? (Derültség.) Köszönöm szépen. Tudniillik az egész csak szemlélet kérdése és egy kis jóindulattal meg lehetne oldani azt, hogy azok a nyugdíjas, öreg emberek akik el se mennek a polgármesteri hivatalig már, azok ne legyenek adóalanyok, mer t akkor csak az adminisztráció lesz vele, és többe kerül a hús, mint a leves, illetve a leves, mint a hús. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök asszony, inkább várnék rendes felszólalásra, nem férek bele két percbe. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Képviselő úr, mondhatja, mert nincs más jelentkező önön kívül. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Egykét előbb elhangzott felszólalásra szeretnék reflektálni. Sándorffy Ottó képviselőtársam a bankkonszolidáció több mint 300 milliárd forintját emlegette. Jogosan. Megjegyezném, hogy ezt még az előző kormány hagyta ránk, aminek v itathatatlanul az állampapírok lejárata a mindenkori költségvetést terheli. De magától értetődően ezt az utat helyesnek tartja, hogy állampapírokkal finanszírozni folyamatosan az igényeket? Ugyanis rendkívül népszerű az ellenzéknek az a fajta sokat hangozt atott törekvése, hogy csökkenteni az adókat, jobban, erőteljesebben, sőt, megszüntetni akár, mert ez csak nyűg a nép nyakán; másrészt
