Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
1532 növelni a támogatást, emelni a hivatalnokok, közalkalmazottak, fegyveres testületek, oktatás, egészségügy stb. ellátását, mert nem kielégítő színvonalú. Következésképpen, a rendszerváltás idején egy közismert ember nyugdíját megfelezték. És kérdeztem, hogy hogy tudta ezt - hadd ne mondjak most nevet - összeegyeztetni, és hogy élte meg? Azt mondta, hogy a mindenkori igények és lehetőségek összhangját kellett megteremteni. Következésképpen, ha csökkentek a lehetőségek, hozzá kellett igazítani az igényeket. Mi tehetünk mást? Elképzelhető az, hogy növelni a kiadásokat úgy, hogy ne legyen vele szemben adóbevétel vagy bármilyen más bevétel? Ha igen, akkor milyen? Milyen legyen az adó struktúrája? Felelőtlenség azt állítani, hogy pazarló módon csak ez a szocialista és liberális kormány képes ilyet tenni, hogy adót kér, és abból akarja finanszírozni a kiadásokat. Bárki legyen kormányon , a bevételekből képes csak az állam a feltétlenül ellátandó feladatokat finanszírozni. (15.10) Szó esett a készpénzfizetésről. Oly sokszor vagyunk tanúi annak, amikor az árvák, hadiözvegyek, kiszolgáltatottak nevében szólnak, és teljesen más érvrendszerbe helyezik. Mert a három darab tojás és az 500 ezer forint: bevétel. Ugyebár, akinek egy számlán van ötszázezer forintos bevétele, annak lenne kívánatos, hogy az ne készpénzben oldja meg az ötszázezer forint fölöttit; és három tojásért, ha aranyból van legf öljebb, akkor lehetne ötszázezernél nagyobb pénzt kapni. Na most, feltétlenül, úgy gondolom, ideje lenne ezt láthatóvá tenni. Én is sétafikáltam már egyik bankból a másikba 18 millió forinttal, egy szatyorban vittem, és a hátamon futkosott a hideg. És nem tudtam mit csinálni, mikor az anyagbeszerzőt kirabolták. Mert kénytelen volt 700 ezer forintot vinni, mert azt a felújított alkatrészt nem kapta volna meg olcsóbban. Tehát ezek után beszorítani, kényszeríteni arra a gazdaság szereplőit, hogy a legális csat ornákat használják, nem elvitatva, hogy bizonyos banktechnikákat fel kell gyorsítani, hogy képesek legyenek ezt az igényt kiszolgálni. Egyébként a kártyaletiltás nagyon egyszerűen megoldható, nem a Ház témája, el kell olvasni az ehhez kapcsolódó utasítást. A hazai termelő megnyomorítása - hangzik a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan. Ez a termelőre nézve is sértő, hogy írástudatlannak, gyámolatlan ügyefogyottnak igyekszünk feltüntetni. A 70 éves bácsika az egy dolog. Én is elmondtam. Talán életében nem csinált adóbevallást. Nem is lehet rászorítani. Nincs is nagy szankciója. A jelenlegi rendszerben és a jelenlegi adószabályok szerint is ismer képviselőtársam olyan mezőgazdasági termelőt, akit már megszólítottak, akit rajtakaptak, hogy milyen bevallást t ett? Tehát azt, aki a kis kertjében az egykét holdon megtermeli a saját szükségletre valót, és szert tesz nem nagy bevételre, azt senki nem akarja nyomorítani. De ahogy természetesnek fogadjuk el, hogy más szakmákban a lakatos, a szobafestő, kőműves meg a kárki más lehet vállalkozó, sőt, ösztönözzük, vállalkozási központok vannak, és azt mondjuk, hogy felnőtt adófizető állampolgár lett, mi több, tudja használni a kiskapukat, és teljesen képben van. Az adótanácsadóink - mármint a magyarok - állítólag a világ on a legjobbak, mármint a megbízóik védelme, érdekeinek a védelme érdekében. Tehát ugyanez, miért lenne ostobább az, aki mezőgazdasági termeléssel foglalkozik? Legyen szabad megjegyeznem összefüggésben a Sepsey képviselőtársam által mondott szjamódosítás igényére is, igen, tudomásul kell venni, hogy az az akarat - amit az előző kormány is elkezdett , hogy a mezőgazdasági termelés mind nagyobb hányada kerüljön át a magánszférára, ez zajlik napjainkban. Ez egy hosszú folyamat. A polgárosodás folyamata. Hogy alakuljon ki az a középbirtokosi réteg, amely képes lesz versenyképesen mezőgazdasági termékeket előállítani. Nem máról holnapra alakul ki. De egyúttal ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőszférában foglalkozók mind nagyobb hányada kerül át a ma gánszférába. A déli megyékben ez egyharmad, és a termelés fele, esetenként azt meghaladó mértékű ma már. Egyúttal ez azt is kellene, hogy jelentse, hogy ez a termelői szféra kerüljön ki a statisztika és az adóhivatal látómezejéből? Tudja ezt nélkülözni a m agyar
