Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1506 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre jelentkezett képviselőtársaim közül tö bben nincsenek jelen, ezért megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bihari Mihály, aki a Ház előtt fekvő összeférhetetlenségi törvényjavaslat előterjesztő je, volt szíves megemlíteni, hogy a '94. évtől kezdődő törvényhozási ciklusban a Fidesz volt az első olyan párt, amelyik összeférhetetlenségi törvényjavaslatot terjesztett elő. Annak a javaslatnak az előterjesztője én voltam. Már akkor is elmondtuk, hogy e nnek az az oka, hogy a parlamentbe bejutott pártok mindegyike kivétel nélkül, a választási kampányában azt ígérte, hogy a lehető legsürgősebben elfogadja az országgyűlési képviselők és a gazdasági pozíciók közötti összeférhetetlenségi szabályokat. Maga Ho rn Gyula, emlékezhetnek a képviselők, '94 szeptemberében, majd októberében, majd novemberében állította és ígérte határozottan, hogy két héten belül, egy hónapon belül, még az év végéig a Ház elé terjesztik azt a törvényjavaslatot - ezt nyilván nem mint a Magyar Köztársaság kormányának elnöke, hanem mint az MSZP elnöke mondta, hiszen értelemszerűen a képviselők összeférhetetlenségi törvényjavaslatát a pártok, frakciók beterjeszthetik, a kormány nehezebben terjeszt be ilyet, és nem is kívánatos, hogy a kormá ny terjesszen elő egy ilyen javaslatot - tehát ő, gondolom, az MSZP elnökeként ígérte azt, hogy ezt a törvényjavaslatot a Ház elé, az MSZP frakciója behozza. Éppen ez volt az oka annak, hogy szemben az összes többi párttal, az MSZP frakciója - élvén a parl amentben lévő többségével - megakadályozta azt, hogy az általam beterjesztett törvényjavaslatot a Ház egyáltalán napirendjére tűzze. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy ennek mi lett az eredménye: most van az az időpont, és nem '94 szeptembere, októbere és novembe re, amikor ez a törvényjavaslat a Ház elé bekerülhet. Tehát Horn Gyulának nem sikerült azt az ígéretet betartania, szemben a választási kampányban elhangzottakkal, és szemben azzal, amit itt a plenáris ülésen a magyar parlament képviselőinek megígért, hogy ezt a törvényjavaslatot behozzák '94 decemberéig a Ház elé. Súlyos hiba ez, mert nagyon komoly kérdéseket vet fel. Ha megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy mi is az oka annak, hogy ilyen kiemelt figyelmet szentelünk az összeférhetetlenségi törvénynek és szabá lyoknak, akkor én nem kívánok itt visszautalni az előttünk szóló képviselőtársakra, akikkel messzemenőleg egyetértek. Sőt, inkább alá szeretném húzni, hangsúlyozni szeretném azt a véleményüket, hogy egy olyan szakaszban, ami most van Magyarországon, komoly talan minden parlamenti és kormányzati kezdeményezés, amely a korrupciót és a feketegazdaságot próbálja visszaszorítani akkor, amikor a képviselők saját házuk táján nem hajlandók seperni. Én nagyon sajnálom, hogy ezt az MSZP akkor megakadályozta, a kérdés legalább napirendre tűzésével jelezni lehetett volna, hogy a szándékok komolyak. Miután nem volt két éven keresztül ilyen törvényjavaslat a Ház előtt, sőt, Horn Gyula azt is mondta egy sajtónyilatkozatában, hogy az ő véleménye szerint már nem lehetséges az , hogy erre a ciklusra érvényes összeférhetetlenségi szabályokat a parlament megalkosson, így ez világos üzenete volt mindenki számára annak, hogy a kormány és a kormányzati többség szándéka nem komoly. Ugyan jogkövetésre, a korrupció visszaszorítására, a feketegazdaság visszaszorítására tesznek javaslatot, de a saját házuk táján nem hajlandók seperni. Ezzel több kárt okoztak a magyar állampolgárok számára a kormány hitelének, mint egy sor - egyébként rossz és már azóta megváltoztatott - törvényjavaslat. (13.10) A Fidesz által előterjesztett törvényjavaslat - szemben a mostanival - nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg. Tettük ezt azért, mert nem óhajtottunk hosszú időre szóló és érvényes összeférhetetlenségi szabályokat alkotni, han em azt mondtuk, hogy addig, amíg az átalakuló gazdaság, amíg az átalakuló társadalom nem rendelkezik olyan belső megtartó erőkkel, nem rendelkezik olyan világos és érvényesíthető, a többség által kikényszeríthető morális és egyéb
