Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1497 radikális - átalakulások után hatalomra ker ülő parlamentek esetében nem a képviselői összeférhetetlenség volt a fő szabály, hanem az új politikai elit hatalomba kerülése, új arcok megjelenése, új mozgalmak, új szervezetek képviselőinek a megjelenése a parlamentben. Amikor azután konszolidálódott a demokrácia, kiderült, hogy a demokráciának magának is megvannak a veszélyei, nemkívánatos összefonódások, befolyásolások és a többinek a révén, és ekkor kezdték el cizelláltabb, finomabb, részletesebb szabályok formájában a képviselők jogállását érintő egy ik legfontosabb jogintézményt, a képviselői összeférhetetlenséget kidolgozni. Úgyhogy azt gondolom, hogy jogos igény, hogy a parlamenti demokrácia konszolidációjának ebben a szakaszában a parlament tisztasága, a képviselők függetlenségének a biztosítása, a közélet tisztaságának a biztosítása érdekében megszülessen a képviselői összeférhetetlenségről szóló komplex, átfogó törvény. Azt is hangsúlyozni kell ugyanakkor, főleg jogi szempontból, hogy az összeférhetetlenség nem büntető jogszabály. A büntető törvén ykönyv tartalmaz a képviselők tevékenységét is érintő tiltó szabályokat - bűntettnek vagy vétségnek minősítve azokat - az összeférhetetlenség közjogi intézmény. Erkölcsi megalapozású, eredeti történeti kialakulása szerint, mert hiszen az volt az elsődleges célja a korai összeférhetetlenségi szabályoknak, hogy biztosítsák a képviselők, illetve a magyar parlament esetében a megyei közgyűlések által választott követek függetlenségét. Ezért tiltották az úgynevezett hierarchikus szervezetek tagjainak a képviselő ségét, így például a papok, a szerzetesrendek, a katonák, a kormányzati hivatali tisztségviselőknek a képviselőségét, mert az ő függetlenségüket - ahogy korábban fogalmaztak: lelki függetlenségüket - nem lehet biztosítani akkor, ha ilyen szigorúan aláfölé rendeltségen, hierarchián alapuló szervezeteknek a tagjai egyúttal. Holott a képviselő megválasztása után szabad, lelkileg, lelkiismerete, politikai meggyőződése alapján szabad és független ember kell hogy legyen. Ez az erkölcsi és ez a közjogi alapja tula jdonképpen az összeférhetetlenségnek, amely azóta bonyolultabb lett, több fajtája alakult ki, sőt, az utóbbi időben a hivatali, szervezeti összeférhetetlenség mellett, sőt, azt megelőzően nagyobb jelentőségre tett szert a képviselők vagyoni helyzetével, jö vedelmi viszonyaival kapcsolatos átláthatóságnak a követelménye. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó jogi szabályozás végső soron meghatározza a parlament összetételét. A rendkívül szigorú összeférhetetlenség - mond juk, a gazdasági élet tekintetében , amely kizárná nemcsak az állami tulajdonban lévő vagy részben vagy bizonyos részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségeinek a képviselőit, hanem a magántulajdonban lévő összes gazdasági társas ág vezetői tisztségviselőjét is kizárná a parlamentből, vagy választási kényszer elé állítaná, hogy vagy ezt a pozícióját tartaná meg vagy pedig azt, az tulajdonképpen bizonyos értelemben elszakadna a gazdasági élet szereplőitől. Van, aki erre azt mondja, hogy ez kívánatos, ez helyes. Más módon kell megoldani a parlamenten belül a gazdasági rétegeknek, szociális, társadalmi csoportoknak az érdekartikulációját, nem úgy, hogy maguk a gazdasági élet szereplői, aktorai jelennek meg és mondják el vagy nyilvánítj ák ki az érdekeiket. Van, aki meg azt mondja, hogy baj az, hogyha a parlament túlságosan üvegházi parlament, amelyben a túl szigorú összeférhetetlenségi szabályok következtében többnyire azoknak van esélyük arra, hogy bekerüljenek, akik még komolyabb pozíc ióra a tudományos élet, a szervezeti, hatalmi élet, kormányzati pozíciók, önkormányzatoknak a vezetése, a gazdasági élet tekintetében még nem jutottak. Ebben az esetben ez a parlament kedvez természetesen azoknak a fiatalabb korosztályúaknak, akik még a sa ját életútjuk során komoly szakmai sikereket nem értek el. Mert hangsúlyozni kell azt, hogy a legtöbb összeférhetetlenség nem méltatlan helyzeteket jelent. Az, hogy valaki sikeres vállalkozó, akár állami tulajdonban lévő vállalat, akár magántulajdonban lév ő vállalat esetében, és annak a vezetője, vezető tisztségviselője, az méltánylandó dolog. Tehát ebben az esetben őneki, ha tiltja az összeférhetetlenség jogintézménye a gazdasági vezetői pozíció összeférhetőségét a képviselőséggel, akkor két, társadalmi me gbecsülésnek örvendő pozíció között kell választania. S valamit tenni kellett neki azért is, hogy képviselő legyen és azért is, hogy - mondjuk - a gazdasági
