Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1498 élet sikeres szereplője legyen, vagy - mondjuk - más közhivatalt töltsön be, vagy esetleg a tudomán yos vagy kulturális életben vagy a médiákban, a tömegtájékoztatási eszközökben megbecsült pozícióba jusson. Ne csak az összeférhetetlenségnek az úgynevezett méltatlansági összeférhetetlenségeire gondoljunk, azokra az esetekre, amikor valamilyen, a társadal om, esetleg a jogszabályok, büntető törvénykönyv által elítélt magatartása miatt kell valakinek megválnia a pozíciójától, akár azért, mert nemkívánatos befolyásolásnak a részese, vagy akár azért, mert előnyükre használja föl a saját képviselői pozícióját, akár pedig azért, mert eltitkol - mondjuk - bizonyos dolgokat, vagy erkölcsi vagy pedig büntetőjogi negatív következmények alá esik. Ezekben az esetekben a méltatlansági összeférhetetlenség következtében indokolt az illető személynek a mandátumától való me gfosztása. De az esetek túlnyomó többségében az alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségek, a sajtóval kapcsolatos összeférhetetlenségek vagy akár a gazdasági összeférhetetlenség vagy például az önkormányzatok esetében a korábban, '94 őszén nagyon s okat vitatott polgármesteri tisztség vagy akár az önkormányzati képviselőség és a parlamenti képviselőség összeférhetősége esetében méltánylandó pozíciók és pozíciókat egyidejűleg betöltő személyek kerülnek választási kényszer elé. Indokolt sok esetben vál asztási kényszer alapján valamelyik pozíciótól való megfosztás, illetve nem megfosztás, hanem lemondás az esetek túlnyomó többségében. De nem arról van szó, hogy valaki azért kerül választási kényszer elé, mert valamilyen méltatlan dolgot követett el, vagy olyan módon jutott pozícióhoz vagy anyagi előnyhöz, amely indokolatlan. Úgyhogy az összeférhetetlenséget ebben a komplex formájában kell nézni, nem szabad leszűkíteni a méltatlansági összeférhetetlenség eseteire. Az összeférhetetlenség jelentőségét az adj a, hogy végső soron a képviselői jogállást meghatározó egyik legfontosabb intézménnyé vált az összeférhetetlenség. Három olyan jogintézmény van, amely egy parlamenti képviselőnek a jogi és politikai helyzeti státusát és jogállását meghatározza. Az első a s zabad mandátum elve, amit részben az alkotmány, részben pedig a mi Házszabályunk biztosít, vagyis a megválasztása után lelkiismerete és meggyőződése alapján szavaz, politizál, vesz részt a döntéshozatalban a képviselő, politikai felelőssége csak annyi, hog y a választói ezen időszak alatt hozott döntései és tettei alapján vagy újraválasztják vagy nem választják újra. A második a képviselő jogállását meghatározó jogintézmény a mentelmi jog. A mentelmi jog azt szolgálja, hogy a képviselőt ne lehessen indokolat lanul vegzálni, bíróság elé állítani, és olyan eljárásokba belekényszeríteni, amelyek részben méltatlanok a képviselői pozícióhoz képest, részben pedig megakadályozzák képviselői tevékenységének az ellátását. Végül a harmadik jogintézmény, amely a képvisel ő jogállását meghatározza, a most tárgyalás alatt lévő összeférhetetlenség jogintézménye. Ha azt kérdezi meg valaki, hogy végül is mi az összeférhetetlenségnek a jogi tartalma, akkor azt mondhatom, hogy az összeférhetetlenség jogi fogalma azt jelenti, hogy törvényben meghatározott pozíciók, tisztségek, tagságok, foglalkozások és a képviselői megbízatás egyidejű betöltése tilos. Tehát bizonyos pozíciók, foglalkozások és a képviselőség egyidejű betöltésének a tilalmát jelenti az inkompatibilitás, eredetileg e gyházjogból átkerült fogalma, illetve tartalma szerint. (12.30) Mi a célja az összeférhetetlenség jogintézményének? Egyrészről, a képviselők anyagi, szervezeti, hatalmi függetlenségének a biztosítása, és ez az elsődleges célja jogtörténetileg is és ma is. Másrészről, a hatáskörök és a hatalmi pozíciók koncentrálásának a megakadályozása, végső soron a hatalmi ágak elválasztásának perszonális garanciáját adja az összeférhetetlenség. Harmadrészről - ez jelentősége miatt emelődik ki ebből a második csoportból , a gazdasági és a politikai pozíciók nemkívánatos összefonódásának a megakadályozása. Negyedrészről, a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás és ezek megakadályozása. Ötödrészről, a képviselői mandátumhoz méltatlan magatartást tanúsító képviselők megfosztása képviselői mandátumuktól. Végül hatodikként
