Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
1492 paprikahamisítási ügy kapcsán keletkezett botrány, amelynek a törvényhozási követ kezménye a kívánatossal ellentétben az volt, hogy a fogyasztási adókörbe vették be a paprikát is, ami szerintünk semmiképp nem egy EUkonform irányban történő továbblépés, és semmiképp nem egy problémamegoldás azon a szinten, amikor, ahol a problémák megje lentek. Mint mondtam, most az áfában és a fogyasztási adóban is nem történik lényeges, átütő változás, néhány eljárási szabály változik, és néhány termékbesorolás változik, és néhány fogyasztási adónál kisebb adómértékek változnak. Hogy mondjak egy példát arra, hogy hogyan nő az adóterhelés az eljárási szabályok változásának a következtében, a későbbiek során beszélni fogok a vevői kezesség kérdéséről. Ebben az esetben igenis költségvetési érdekek és adóbevételnövelési érdekek játszottak szerepet ezen eljá rási szabályváltoztatás indoklásában. Egyértelműen be nem fizetett áfákat kívánt jelen esetben a Pénzügyminisztérium az APEHen keresztül más szereplőkön behajtani, és ezáltal az adóterhelést növelni. A fogyasztási adónál - bár mondhatjuk azt, hogy összess égében 14,4 százalékkal nő a fogyasztási adó mértéke - ám látni kell, hogy további adóemelés történik. További adóemelés további inflációt gerjeszt. Tehát azt, hogy a kormányzat próbálja áthárítani a piaci szereplőkre az infláció kialakulásának és működésé nek és továbbgerjesztésének tényét, azt gondoljuk, hogy ilyen esetben sem felel meg a valóságnak, hiszen ezek az adóemelések - legyen akár százalékos, de sokkal inkább amikor tételről tételre vannak meghatározva az egyedi, forintösszegre meghatározott adóe melések - egyértelműen az infláció továbbpörgését eredményezik. Ezen infláció továbbpörög a gazdaságban is, áremelkedéseket gerjeszt az adónövelések révén. Tehát hogyha azt akarjuk látni, hogy most a tyúk és a tojás esetével állunke szemben például a fogy asztásiadónövelés és az infláció kapcsán, akkor egyértelműen nem ez az eset áll fenn, hiszen az adónövelések gerjesztik az inflációt, és az infláció másodlagosan hat vissza majd az adónövelési kényszerre, de egyértelműen a kiinduló ok az adónövelés. A ben zin esetében a fogyasztási adónál érdemesebb ezt egy kicsit részleteiben megnézni, hiszen a benzin egy olyan termék, amelyik minden állampolgárt szinte valamilyen módon érint, általában direkte, de akiket nem direkte, azokat indirekte. Elsősorban azért, me rt hogy a multiplikatív hatások, tehát a tovagyűrűző hatása ezen adóemelésnek rendkívül nagy, hiszen minden terméket szinte szállítani kell, közbülső termékek esetében, alkatrészek esetében, szolgáltatások esetében is, és ezek beépülnek az árakba. Tehát ne m közvetlenül a direkt hatáson, hanem az indirekt hatáson keresztül mindenképpen létezik. Na most, itt több olyan tétel van, ami emelkedik, és a benzin árában meg fog jelenni, ami azt eredményezi, hogy több mint 10 forinttal fog emelkedni január elsejétől a benzin ára. Ennek egyrészt a fogyasztásiadónövekedés, ami mintegy hét forintnyi, az áfa ugyebár ennek az emelkedésében is tovább... Tehát a fogyasztási adóra is rávetül az áfa, tehát ez tovább növeli, azonkívül az Útalap a fogyasztási adónál nagyobb mér tékben fog százalékosan emelkedni, tehát összességében ez egy nagyobb mint 10 forintos emelkedést fog jelenti a benzin árában, s mivel tudjuk azt, hogy itt évközi áremelések is történnek, itt messze nem végállapotról van szó a jövő év kapcsán. Itt nemcsak arról van szó, hogy ez egy nagyfokú inflációs továbbgerjesztő hatással bír, hanem arról is, hogy olyan mobilizációt fékező tényező, amely a gazdaság normális működése szempontjából rendkívül káros, a piacgazdaság normális működése szempontjából, az emberek életviszonyai szempontjából, munkavállalási esélyei szempontjából, a gyerekek továbbtanulása szempontjából rengeteg közvetített hatással bír, ami kifejezetten káros a társadalmi hatásokat tekintve. A továbbiakban két problémára akarok részletesen utalni a z áfatörvény kapcsán, azon túlmenően, hogy el kell ismerni természetesen - és azt hiszem, hogy itt konstruktív párbeszédre van szükség , hogy néhány szabályozás egyértelműen a mai viszonyok szempontjából szükséges és üdvözlendő, bár e körül is vannak vitá k.
