Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
1472 DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Bauer Képviselőtársam! Valóban lássunk ebben világosan! Az a munkaadó, aki eddig magasabb jövedelmet adott a dolgozójának, de minimálbéren jelentette be, éppen azért, hogy ne fizesse be a társadalombiztosítási járulékot, ezek után azt fogja tenni egy jó részben, hogy egyáltalán nem jelenti be a dolgozóját. Tehát a megemelt járulék éppenhogy abba az irányb a hathat, és nagyon sok helyen hatni is fog, és arra nincs eszközük, hogy ezt megakadályozzák. Ez csak az egyik kérdés. A másik az, hogy rendkívül furcsa felfogása ez az egészségbiztosításnak, hogy mindenkinek sokba kerül az egészségbiztosítás, tehát aki n agyon keveset keres, az is fizessen be egy magasabb összeget, mint korábban, vagy azután is fizessék be. Bauer képviselő úr, érdekes helyzetet teremt ez a javaslat, hiszen a magas jövedelműek jövedelmének 13 százalékát lesz kénytelen befizetni egy munkaadó , az alacsony keresetűeknek 18 százalékát fogja befizetni egy munkaadó. Igen, az a kérdés, mi történik azokban az iparágakban, ahol széles körben a megadott jövedelem alatt foglalkoztatnak embereket, mert a jövedelmezőség és nagyon sok minden ide hat. Nem elég arról beszélni, hogy egyes helyeken és egyes vállalkozások elkerülik a járulékfizetést. Arról is beszélni kell, hogy olyan nagy cégeknél, mint a textiliparban, a bőriparban, ahol általános az ennél alacsonyabb jövedelem, mit fog tenni a munkáltató, ha ilyen mértékben, több százalékkal megemelkedik az egészségügyi járuléka. Egyébként pedig valóban rendkívül furcsa egészségbiztosítási szemlélet ez, ami egyébként a Pénzügyminisztérium képviselőjének bizottsági hozzászólásából ki is derült, mert ő azt mond ta, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy eddig a biztosításban nem volt egyéni kockázat mérlegelése. Kérem, itt az irány a profitorientáltság irányába hat, tudniillik (Az elnök pohara újbóli megkocogtatásával ismét je lzi a felszólalási idő leteltét.) ott, egyedül ott van egyénikockázatmérlegelés. Lehet, hogy errefelé akarnak elmenni? (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kap lehetőséget Hegyi Gyula képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Ígérem, hogy utoljára. Azt hiszem, hogy pontosan ez a vita, amely itten kibontakozott, hogy a munkahely vagy a munkaadó fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Pontosan ez az a kérdés, amely a szerzői jogdíjak, a honoráriumok kérdésében is kulcsfontosságúnak számít, a kifizetőhelyeken keresztül kell megítélni, hogy a társadalombiztosítási járulék jogos vagy jogtalan a szerzői jogdíjakon. Nyilvánvaló például, hogy mondjuk, egy kis - hadd mondjam azt, hogy egy ingyen, ahogy régebben mondták, "társadalmi munkában" , egy kis példányszámú katolikus folyóiratnál dolgozom, próbálok segíteni, és ott látom, hogy mi a gyakorlati probléma, ami az egész magyar sajtóban, könyvkiadásban probléma, hog y - mondjuk - néhány ezer példányban megjelenik egy ilyen folyóirat, természetesen viszonylag mérsékelt áron tudják csak eladni. Egy filozófus - mondjuk - ír egy munkát, több hónapi munkával letesz egy kiváló esszét, amelyért kap 10 vagy 15 ezer forintot, miközben másutt természetesen rendes fizetést kap, és ugyanúgy fizetnék utána a tbjárulékot, ha írna ilyen dolgozatot, vagy nem írna. Ilyen esetben a kifizetőhelynek a megterhelése tbjárulékkal valóban méltánytalan, és joggal tiltakoznak ellene az írók, a tudósok, a tudományos munkatársak. Itt valóban egy olyan modellt kellene beépíteni, hogy azok a kiadások, amelyek nyilvánvalóan nem extrajövedelmet jelentenek, hanem nyilvánvalóan szerzői jogdíjakról van szó, mely megállapítható abból, hogy a mű milyen p éldányban jelenik meg, mennyi a bevétel, amit abból elérnek, abból bizonyos bizonyítható százaléka után, hogyha mentesség lenne a tbjárulék alól, akkor a Pénzügyminisztérium nagyon
