Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZŐDI IMRE (MSZP):
1439 minden külső beavatkozás nélkül leáll. A vízzel lassító reaktorok szerkezetükből kifolyólag stabilak, ilyen típusú a Paksi Atomerőmű is. Ez az energia tehát csodálatossága mellett csak békés célú alkalmazás esetén biztosít az emberiség és környezete számára pozitív el őnyöket. Nem megfelelő, sőt rosszindulatú vagy felelőtlen alkalmazása káros lehet mindannyiunk számára, sőt az utánunk következő generációkra is. Ezért igen nagy jelentőségű, hogy a genfi leszerelési értekezlet 1996 augusztusában véglegesítette az átfogó a tomcsend szerződés tervezetet, amelyet a 61 tagú testület tagjai túlnyomó többségében - beleértve az öt atomhatalmat is - támogatásáról biztosított. Az ENSZközgyűlés 50. ülésszaka 1996. szeptember 10én megvitatta és 3 ellenszavazat mellett elfogadta és s zeptember 24én ünnepélyes keretek között megnyitották aláírásra a New Yorki dokumentumot. E szerződés az atomfegyverek fejlesztését célzó robbantások teljes tilalmáról kötött egyezmény, amely korlátlan tilalmat rendel el. Átfogó jellege a legkisebb erejű robbantások eltiltásában nyilvánul meg, s hatálya a légkör, a világűr, a víz alatti közeg mellett a föld alattira is kiterjed. A törvénytervezet az 1980. évi I. törvényt kívánja felváltani, és a kor hazai és nemzetközi követelményeihez igazítani a szabály ozási és a rendelkezési elveket. Az érvényben lévő atomenergiáról szóló törvény és annak minisztertanácsi végrehajtási rendelete a tudomány és a technika akkor szintjén négy fejezetben és 27 §ban foglalta össze a jogszabályi szabályozást és emelte törvény i szintre. Az előttünk lévő tervezet az atomenergia alkalmazására, valamint a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás elleni védelemre terjed ki. Az ionizáló sugárzások, amelyek természetes és állandó velejárói környezetünknek, széleskörűen el terjedtek az emberi tevékenység során. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szól. A törvény 45. §a előírja az Országos Környezetvédelmi Tanács megalakítását, amely ez év tavaszától dolgozik. Ez a tanács jogosult - mint tanácsadó szerv - a környezetvédelemmel összefüggő jogszabályokkal és döntésekkel kapcsolatosan állást foglalni. A 43. § (1)(2) bekezdése kimondja, hogy az ilyen törvényjavaslat vagy jogszabály az, amelyik a környezeti elemekre, a környezet minőségére vag y a környezettel összefüggésben az emberi egészségre gyakorol hatást. (21.10) Az elmondottak alapján gyakorolta atomenergiáról szóló törvénytervezet kapcsán véleménynyilvánítási és javaslattevő jogkörét a tanács. A tanács ad hoc bizottsága a törvényterveze tet áttanulmányozta a beterjesztett vizsgálatai elemzésével összefüggésben, és állásfoglalásában megfelelőnek, több tekintetben módosítandónak tartja, amelyet a környezetvédelmi bizottság beterjesztett javaslataiban. Véleményem, hogy a javaslat már a pream bulum esetében is kellő figyelmet érdemel, mivel a törvény rendelkezései az atomerőműveken kívül kiterjednek valamennyi nukleáris létesítményre, a radioaktív izotópok és készítmények előállítására, valamint ezek és az ionizáló sugárzások sokrétű felhasznál ására. Mint bevezetőmben említettem, egy 16 éves törvényt vált fel a tervezet. Megállapíthatjuk, hogy összhangban van az Európai Unió kapcsolatos integrációs ajánlásait összefoglaló Fehérkönyv irányelveivel, és figyelembe veszi a Gazdasági Együttműködési F ejlesztési Szervezet, az OECD vonatkozó jogszabályait. Az összhang megteremtését könnyítette, hogy hazánk is részese az atomenergia biztonságos alkalmazása területén létrejött valamennyi átfogó nemzetközi egyezménynek, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott biztonsági ajánlásokba is aktívan bekapcsolódik. Az atomenergia további békés célú felhasználása érdekében az említett szervezetek, így az OECD/NEA és a NAÜ 1991ben kollektív véleményt fogalmazott meg, “Becsülhetőe a hosszú távú bi ztonság? ” címmel.
