Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZŐDI IMRE (MSZP):
1440 E vélemény megfogalmazta, hogy az alkalmazáson túl igen fontos, és tudatában van annak, hogy a hatékony biztonsági becslés alapvető előfeltétele a javasolt tárolási rendszerek pontos és részletekbe menő ismerete. A hulladékok elhelyezésé vel kapcsolatban elismeri, hogy jelentős előrehaladás történt a biztonsági értékelések területén, és felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati értékelési módszereket tovább lehet és kell fejleszteni a folyamatban lévő kutatások eredményeként. A radioakt ív hulladékkezelés céljait és alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze, összhangban a törvénytervezettel: Az emberi egészség védelme, a környezet védelme, az államhatárokon túli védelem biztosítása, a jövő generáció védelme, a jövő generációra róható teher, törvényi szabályozás, a radioaktív hulladék keletkezésének szabályozása, integrált megközelítés és befejezésül a létesítmények biztonsága. A jogszabály az elmondottakkal jelentőségük miatt külön fejezetben foglalkozik, a 3841. §okban, a “Radioaktí v hulladék, kiégett üzemanyag tárolása és elhelyezése” cím alatt. A környezeti és biztonsági elemzés célkitűzései között ezért igen fontosak: Egy: a potencionális sugáregészségügyi, környezeti, társadalmi és gazdasági hatások átfogó elemzése. Kettő: a hat ósági és környezetvédelmi kritériumokkal való megfelelés mértékének értékelése. Három: segíteni az elhelyezési területek és műszaki tervek optimalizálását. Négy: visszacsatolni koncepcionális tervezés, telephelykiszűrés és lakossági konzultációs programra. Tisztelt Ház! Igen fontos részeihez érkeztünk a törvényjavaslatnak az előbb elmondottakkal. A második fejezet az atomenergia alkalmazásának általános szabályait rögzíti, benne igen pontosan az Országgyűlés, a kormány és az alkalmazó feladatait, kötelezett ségeit, valamint a hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyeletellenőrzés általános rendje, benne kiemelve a lakosságot érintő közmeghallgatást. Szabó Iván képviselőtársam közegyeztetésről beszélt. Véleményem szerint igaza van, mert egy atomerőmű gondo latától a hulladékok végleges elhelyezéséig folyamatos egyeztetést kell végezni a társadalom minden érintettjével és a hatóságokkal. S benne igen fontos a közmeghallgatás jogi intézménye. A társadalom korlátozott erőforrásai miatt kompromisszumokat is váll alni kell. A kompromisszumok határait azonban a következő alapelvek jelölik ki: Egy: a következő generációra nem hagyhatunk kezeletlen folyamatokat, döntési kényszerpályákat és növekvő kockázatot. Kettő: az erőforrásaink vagy információink nem elegendőek, hagyjunk rájuk kezelhető ideiglenes megoldásokat, kényszerpályára nem terelt döntéseket. Az elmondottakkal szorosan összefügg, hogy az alkalmazás előnyein túl, annak nem megfelelő alkalmazása esetén bekövetkező kártól, károsítástól való félelem a jövő gene rációjának védelme érdekében tett óvatos lépés. Ezért is fontos, hogy ma már az atomerőmű nemcsak az ott dolgozók ügye, hanem a megfelelő tájékoztatással, nyitottsággal kell mindenki számára közérthetővé tenni a folyamatokat, s az előny mellett a lehetsége s más hatásokat is. A törvénytervezet külön fejezetben intézkedik a rendkívüli események megelőzéséről és a következményeinek elhárításáról. Ez összhangban van a hazánk által 1986ban aláírt, a Nukleá ris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való gyors intézkedésekről és segítségnyújtásról szóló egyezményben foglaltakkal. A 6. fejezet az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelősség és a károk megtérítésére ad törvé nyi szabályozást, összhangban a bécsi egyezménnyel, továbbá az OECDállamok kárfelelősségi egyezményével, amely 1992be lépett hatályba.
