Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1325 járulék egy részét egészségügyi hozzájárulásnak nevezi, és bővíti a járulékalapot, amelyről az előttem szóló szónokok már beszéltek. Adós maradt a kormány azonban a hatások részletekbe menő bemutatásával. Ilyen formában azért sérti az államháztartási törvényt is. Nem derül ki, hogy ez a járulékalapszélesítés hogyan fog hatni a gazdaságra. Nem szól a lakosság életkörülményeinek várható alakulásáról. Az egész anyagból süt a kisvállalkozások elleni harag, akiket ki nem mondottan társadalombiztosítási csalóknak tekint. Kérem, ne tekintsék ezt a mondatomat a csalás támogatásának. Amíg arról van szó, hogy ezeket a csalásokat megfogjuk, addig rendben van, de a fürdővízzel együtt nem öntjüke ki a gyereket is? Érthetetlen az a hatásaiban végig nem gondolt zsigeri szándék, ahogy meg akarják sarcolni a magyar értelmiségi elitet. A szerzői jogdíjak, honoráriumo k járulékoltatása egyszer már elbukott. Az elutasítás most is erőteljes. A költségvetési területre adott mintegy 1,5 tocsiknyi segítség - ugye, 2 milliárd , ez nem fogja kompenzálni a keletkezett kárt, és nem fogja megvenni az elvi alapokon álló ellenvéle ményeket. A törvényjavaslat komoly alkotmányossági aggályokat ébreszt. Nincs meghatározva, hogy mi az egészségügyi hozzájárulás. Adó vagy járulék? Ha nem járulék, akkor az államháztartási törvény szerint nem szerepelhet a társadalombiztosítási költségvetés ben, hiszen ahhoz a biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő közös kockázatvállalású biztosítású rendszer tartozik. Ha nem járulék, akkor adó, akkor része az állami költségvetésnek, a társadalombiztosítás folyósíthatja, mint a családi pótlékot. Ez a tétel azonban most - meghozatala előtt - nem szerepel egyik vonatkozó költségvetési törvényben sem. Magyarország politikai erői az ellenzéki kerekasztaltárgyalásokhoz kapcsolódva közös akarattal az egészségügy biztosítási rendszere mellett döntöttek. E z a megoldás adott, ugyanis kellő biztosítékot ad arra, hogy az állam ne fordíthassa másra az egészségügy számára létfontosságú pénzeket. A most tárgyalt törvényjavaslatok felrúgják a korábbi egyezséget. Az egypártrendszerhez szokott kormány nem tűri a biz tosítási jog szabta korlátokat. Visszaállítja hát egyoldalúan az állampolgári jogú egészségügyi rendszert, de ez az átállítás nem következetes. Mi lesz az önkormányzatokkal? Érdemese fenntartani a táppénzre, anyasági segélyre, rokkantellátásokra egy hatal mas, megyei szinten is kiépített apparátust? De miért marad meg az egészségügyi ellátás forrásának a bérek bizonyos százaléka, és miért pont 13 százalék? Mi lesz, ha kevés lesz? Átcsoportosíthat a biztosító? Honnan, és miért? Mi védi meg az egészségügyet a maradékelv hátrányaitól? A tervezet szerint minimálisan 4500 forint lesz a hozzájárulás. Ha a szürkegazdaságban fizetett minimálbérekre gondolunk, a rendelkezést akár támogatni is lehetne. De ki mondja meg, hány vállalkozót, kezdő vállalkozót tesznek tönk re? Hogyan fog hatni a fiatalok elhelyezkedésére? Mi lesz a pályakezdőkkel, alkalmi munkásokkal? Kiss József képviselőtársam nagyon lényeges szempontból mutatott rá az itt felmerült problémára. De mi lesz a Munkaerőpiaci Alappal? Jelentős terhek hárulnak rá. Ha kifogyunk, járulékemelés lesz a Munkaerőpiaci Alap befizetési oldalán, és akkor a mostani 1,5 százalékot is el kell veszíteni mondjuk '98ra? Ezek azok, amik kidolgozatlanok például. De az általánosságok után néhány részlet. A kormány tisztességtel en alkut ajánl az egyéni vállalkozóknak. Ha előre lemondanak a táppénzről és a terhességi gyermekágyi segélyről, akkor 4 százalék helyett csak 2,5 százalékot kell fizessenek. Emberek tömegeik, azok családját hozza ezzel később lehetetlen helyzetbe, mert ki esik a kockázatkezelés közösségéből, ugyanakkor a kieső bevételek pedig a többieknek is hiányozni fognak. Szakmai blődli is akad ebben az előterjesztésben: már említette egyik képviselőtársam a passzív betegellátást. Kérem szépen, ez nem lehet leírási hiba , mert az indokolásban is meg van ismételve. Jövőben nem a progresszív, hanem a passzív betegellátásból veszik ki az egyetemek a rájuk háruló feladatokat. Kérem, a passzív betegellátás fogalma tartalmatlan, jogszabályi háttere nincs, a passzív gyógyítás an nyit tesz, hogy a beteg vagy meggyógyul, vagy meghal, és ezt kivárjuk. Ez a gyógyulás
