Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1268 Tehát az 1997. évre a 18 százalék infláció nem látszik megalapozottnak, különösen nem akkor, ha figyelembe vesszük az elhalasztott energiaáremelést, ami két lépcsőben jelentős mértékű lehet. A közalkalmazotti illetmények 17 százalékkal növekednek tervezetten, aminek nincs meg a forrása. 1996ban a 19,5 százalék illetménynövekedési ígéretét a kormány csak 12 sz ázalékig teljesítette, de azt is nagyon differenciálta, ágazatonként jelentősen eltérő mértékben. A vásárlóerő drasztikus csökkenése látható volt 1996ban, ami elsősorban a kisvállalkozókat hozta nehéz anyagi helyzetbe. A személyi jövedelemadó törvény módo sításánál külön szólni kell a mezőgazdasági kistermelők tervezett adózási kötelezettségéről. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy valójában semmi sem változik az adózási rendszerünkben, mert aki nem éri el az évi 1 millió forint bruttó árbevételt, az az eddigi gyakorlat szerint ezután sem fizet személyi jövedelemadót. Ugyanakkor a bizonyítási kényszer megfordul, és most már nem az APEHnek kell bizonyítani a kistermelő felé - hogy igenis volt adóköteles jövedelem , hanem annak a kiszolgáltatott kistermelőnek, a kinek kellő, adózással kapcsolatos ismerete, jártassága hiányában megfelelő adótanácsadóhoz kénytelen fordulni a jövőben, s feltehetően a jövedelméhez viszonyítva magas szakértői díj megfizetése ellenében történhet ez. Ez az elképzelés kétirányú szándékot takar. Az egyik az, hogy a belföldi ellátás árualapját ne a kistermelők állítsák elő nagyobbrészt, hanem a külföldi érdekeltségű vállalkozások jóval magasabb árszínvonalon mozgó árutömegimportjának biztosításával extraprofitot eredményezve a piacot birtokl ók részére. A másik szándék az, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lánckereskedelemben résztvevők könnyebben hozzájuthassanak az árualapjukat képező termékekhez, mivel a kistermelők kényszerpályára lesznek állítva az adózási rendszer megváltoztatá sa révén. Az őstermelői igazolvány ennek a kiszolgáltatottságnak a megtestesítője, mivel az a kereskedő, aki ebbe írhatja bele a termék árát, amit számára értékesített a termelő, üzenhet a másik kereskedőnek, hogy az se adjon a felkínált áruért többet. Teh át ez a megoldás mesterségesen létrehoz a kistermelőkkel szemben egy kvázi kartellt. Ma Magyarországon 1,3 millió mezőgazdasági kisvállalkozás működik, annyi működik, amely 2,5 millió embert érint közvetlenül. Tehát a lakosság egynegyedét, s ami még meglep őbb adat, a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek mindössze 5 százalékát művelik ezek a kisgazdaságok. (20.30) Ebből jól lehet következtetni arra, hogy milyen gazdasági erőt jelentenek, ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény, hogy döntő többségé ben olyan mezőgazdasági kultúrákat termesztenek, melyek túlnyomó részében élőmunkát igényelnek, és a táplálkozási láncban nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő, és biztosítanak a magyar és a külpiacok részére. Utalnék a paprika, bogyósok, csonthéjasok, fűszernövények vagy talán épp a gyógynövényekre is. Ezeket a kisgazdaságokat nem szabad a feketepiac szereplői, a nepperek utolérésére feláldozni, mert semmilyen eredménnyel ez nem járhat. Az őstermelői igazolvány adatainak valóságát a fent jelzett körben adminisztratív úton teljesen lehetetlen követni, akkor meg értelmetlen és kidobott pénz, amit erre költenek. Ezenfelül az egyébként is jelentősen terhelt APEH fel tudjae vállalni ezt a hatalmas munkát akkor, amikor az ebből származó bevétele elenyésző le het, mivel a mezőgazdasági kistermelők jelentős része csak jogilag válik adóalannyá úgy, hogy jövedelmük alapján nem állapítható meg részükre adó. Akkor ennek mi lehet a hozadéka? Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozók 18 százalékos lineáris adójáról el kell még mondani, hogy ez a kisvállalkozóknak nem jelent nominálisan adócsökkentést, csak a terhelésük belső struktúrájában lesz súlypont áthelyeződés, ilyen például a minimál tbjárulék, vagy az adócsökkentő
