Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója:
1227 javaslat, amely az eljáró hatóságok illetékességének rugalmasabb szabályozását javasolja. A módosítás lehetővé teszi, hogy adott esetben a megyei parancsnokság vagy az országos p arancsnokság magához vonhasson bizonyos ügyeket. Tisztelt Ház! Az utóbbi időben kritika érte a jövedéki törvénynek az elkövetett jogsértésekkel, szabálytalanságokkal sok esetben arányban nem álló, indokolatlanul magas összegű bírságot megállapító szankciór endszerét. A jövedéki engedély nélkül folytatott kereskedelmi tevékenységet a jelenlegi szabályozás rendkívül szigorúan szankcionálja, nem tesz különbséget aszerint, hogy a forgalmazott terméket adózottan szereztéke be vagy az illegális forrásból származi k. A jövedéki szabályozásnak kétségtelenül az egyik legfontosabb eleme, hogy a jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek csak külön engedély birtokában legyenek végezhetők. A jövedéki engedély ugyanis nem pusztán formalitás, hiszen az engedélyezés foly amán méretnek meg a vállalkozások, hogy megfelelneke a törvényben megkövetelt feltételeknek, és ennek során kell letenni például a tevékenység folytatásához szükséges jövedéki biztosítékot is. Ugyanakkor a konkrét ügy körülményeinek figyelembevételére leh etőséget nem adó magas büntetési tétel alkalmazásával szemben joggal merülnek fel olyan aggályok, amelyek bizonyos esetekben az elkövetett jogsértés súlyának és a kiszabott büntetésnek a nagymértékű aránytalanságára mutattak rá. A módosítási javaslat ennek feloldását szolgálja azzal, hogy az ilyen esetekre alacsonyabb összegű bírságot ír elő. Tisztelt Ház! Az illetéktörvényt legutóbb az úgynevezett gazdasági stabilizációs törvénycsomag keretében módosította az Országgyűlés, azzal az elsődleges céllal, hogy többletforrást teremtsen a központi költségvetésnek és az önkormányzatoknak. A jelenlegi korrekció indítéka nem elsősorban a bevételnövelés. Az illetékek emelésére csak az értéküket vesztett tételes illetékek esetében kerül sor, a módosításokat inkább a mö göttes jogintézmények változása, valamint a jogalkalmazás során felmerült vitás kérdések megoldása motiválja. (16.40) A javaslat a vagyonszerzési illetékek körében mindössze néhány, ám jogalkalmazási szempontból mégis figyelemre méltó változást irányoz elő . Ezek egyike az úgynevezett közvetett lakáscseréhez kapcsolódik, melynek elfogadása esetén egyértelművé válik, hogyha a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor minden egyes lakásvásárlással szemben egy eladott lakás vehet ő figyelembe. Ezzel kizárható az olyan értelmezés, mely a szóban forgó kedvezményt az eladott lakásingatlan értékéig terjedő, fokozatosan kimeríthető illetékmentességnek tekinti, ennélfogva megengedhetőnek tartja a törvényi határidőben vásárolt több lakás összevont forgalmi értékének az eladott lakás forgalmi értékével való összevetését. Közismert, hogy az ingatlanok, valamint a gépjárművek pénzügyi lízingkonstrukcióban történő értékesítése a gazdasági életben egyre nagyobb tért hódít. Örömmel adok számot a rról, hogy ennek jelentőségét a javaslat is elismeri, és erre a vállalkozói körre is kiterjeszti a fő tevékenységük szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók tekintetében már érvényesülő illetékkedvezményt, illetve a gépjárműforgalmazó gépjármű s zerzésére biztosított illetékmentességet. Az építkezők körében várhatóan kedvező fogadtatásra talál az a rendelkezés, amely a lakás kialakítására szolgáló és az ingatlannyilvántartásban "tetőtér", "padlás" elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlant lakóhá zépítésre alkalmas telektulajdonnak minősíti. Az illetékjogi megítélésben bekövetkező eredményeként a tetőtér, valamint a padlás öröklés, ajándékozás vagy visszteher ellenében történő megszerzése illetékmentessé válik, ha azt a vagyonszerző a szerződés ill etékkiszabásra való bemutatásától számított négy éven belül beépíti. A költségkímélő megoldás lendületet adhat a tetőterek, padlások lakás célú hasznosításához, az ingatlanalap bővítéséhez. Tisztelt Ház! Most az illetékek másik területére, a bíróságok és k özigazgatási szervek igénybevételéért fizetendő eljárási illetékekre térek át.
