Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója:
1228 Napjainkban is érvényesnek és jogosnak tartom azt az igényt, hogy a szervek működésének költségeit, de legalább azok egy részét azok viseljék, akik a államigazgatási és bírósági szolgáltatásokat kezdeményezik. Ennek az elvárásnak akkor teszünk eleget, ha az eljárási illetékek megközelítik az adott eljárásoknál felmerült költségeket. A költségarányosság követelményét tartja szem előtt a javaslat, amikor az értéküket vesztett állam igazgatási és bírósági eljárási illetékek korrekcióját indítványozza. Ilyen megfontolásból az elsőfokú államigazgatási eljárások széles körében alkalmazott, úgynevezett általános tételű eljárási illetékek mértéke 1000 forintra, a fellebbezési eljárásban fi zetendő illeték minimuma pedig 2000 forintra emelkedik. A külön illeték alá eső speciális eljárások közül az ötéves érvényességi idejű útlevél érdemel kiemelést, melynek kiadásáért 4000 forintot, az elveszett útlevél helyett kiállított úti okmányért pedig az alapeljárás illetékének kétszeresét kell megfizetni. A jelentősebb korrekciók között említem meg, hogy a javaslat szakít az áruk behozatalának engedélyezésével összefüggő eljárásoknál az eljárás tárgyának értékéhez igazodó illetékkel, és helyébe az eljá rás költségeivel arányban álló, tételes összegű illeték lép. Ez a megoldás konform az európai gyakorlattal. A bírósági eljárási illetékek átfogó felülvizsgálatára legutóbb '93ban került sor. Az akkor megállapított 500, illetve 1000 forint illetékminimumok at ma a legegyszerűbb bírósági eljárások költségigénye is meghaladja. A feltűnő aránytalanság feloldása érdekében, a polgári peres és nem peres eljárásokban emelkednek a minimumtételek, az alkalmazandó illetékkulcsok azonban változatlanok maradnak. Hasonló megfontolásból kerül sor néhány bírósági eljárás tételes illetékének a korrekciójára is. A jogérvényesítés megkönnyítését szolgálja az illetékek előzetes lerovása alóli mentesülés. Ilyen jogosultságot biztosít a javaslat a társasházi közösség részére, ha a tulajdonostárssal szemben közös költség megtérítése iránt indít bírósági eljárást, valamint az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítésére irányuló eljárásra. A javasolt változások - figyelemmel a kedvezményi szabályok bővülésére is - csak mérsékelten hatnak a bevételekre. Előreláthatóan összességében mintegy egymilliárd forint bevételi többlettel lehet számítani, melynek túlnyomó része a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztási szabályok értelmében a költségvetést illeti meg. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett illetéktörvényjavaslat második része a hiteles tulajdonilapmásolat, köznyelven szólva a telekkönyvi szemle illetékkötelezettségének megszüntetését, és igazgatási, szolgáltatási díj alá vonását indítványo zza. Önök előtt is ismert, hogy a tulajdoni reformmal, a kárpótlással, a részaránytulajdon nevesítésével összefüggő feladatok a földhivataloknál több évre elhúzódó, nagyfokú leterhelést okoz. Az alapfeladatok kulturált ellátása, a keletkezett ügyirathátral ékok feldolgozása csak korszerű számítástechnikai eszközök igénybevételével történhet. A fejlesztés azonban jelentős költségigénnyel jár, melynek fedezete teljes mértékben a központi költségvetésből nem biztosítható. A tulajdonilapmásolatok kiállítását te rhelő illetéket felváltó díjbevétel a földhivatalokat illeti meg. Az éves szinten mintegy 210 millió forintra taksálható bevétel a földhivatalok gazdálkodásában közvetlenül jelenik meg, melyből a költségvetési fedezet nélküli feladatok - például infrastruk túra fejlesztése, telekommunikációs kapcsolatok kiépítése , részbeni finanszírozása megoldható. A javaslat a hiteles másolatokért, valamint a már kiadott hiteles másolatra vezetett változásért, az általános tételű államigazgatási eljárási illetékkel azono s mértékben, 1000 forint összegű díjat állapít meg. Összhangban vannak az illetéktörvénnyel a személyes és tárgyi díjmentességet biztosító szabályok is, tehát a mentességben, kedvezményben részesülők köre a jelenlegihez képest nem szűkül.
