Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
1173 igazságos közteherviselés elvét a baloldali, szociálisan érzékeny kormányon, s a miniszterelnök úron, akinek ez kedvenc szlogenje. A kereszténydemo kraták számára tehát a családok támogatása alapelv. Hagyomány ugyan, hogy a három- vagy többgyermekes családokat tekintjük nagycsaládnak, szeretnénk efelé törekedni, azonban a mai súlyos demográfiai helyzetben úgy véljük, hogy minden egyes gyermek kincs, a z egy gyermek is az, akinek létét az államnak az adótörvényben el kell ismernie. Ismerjük persze nagyon jól az ezzel kapcsolatos ellenérveket. Miért fizessen az állam az egykék után bármilyen módon is? Vagy miért adjon kedvezményt neki? Az első és a másodi k gyermek figyelmen kívül hagyása viszont olyan terhet jelenthet a családoknak, ami miatt nem tudnak már a harmadik, vagy ennél több gyermek vállalására vállalkozni. Mindkét gondolatmenetnek eleget téve, ezért mi azt javasoljuk, hogy az első, illetve a más odik gyermek után is illesse meg adókedvezmény a családokat, természetesen nem a javaslatban szereplő ezer forinttal, hanem annál magasabb összeggel, például ennek a duplájával. A szokásos ütemet követve ez az esetek döntő részében biztosíthatja a családna k a lehetőséget a harmadik vagy akár ennél több gyermek vállalására is. Erre vonatkozó módosító javaslatainkat természetesen be fogjuk nyújtani, bár az elmúlt két év után már nincsenek illúzióink, hogy a kormány egyetlen kereszténydemokrata javaslatot is t ámogatni fog. Most is az fog történni - mint tavaly, a személyi jövedelemadó vitájában , hogy a két kormányzó párt meg fogja vívni szokásos belső csatáját. Adókedvezmény, vagy családipótlékemelés? Mi igazán örömmel üdvözöljük a Magyar Szocialista Párt ja vaslatát a gyermekek után járó adókedvezményt illetően, támogatni fogjuk, de elvárjuk, hogy a mi javaslatunk is támogatást kapjon, az, hogy minden gyermek, megkülönböztetés nélkül kapjon adókedvezményt. Hasonlóképpen örülü nk a szabaddemokraták családipótlékemelésére tett javaslatának, ha be fogják nyújtani, természetesen támogatni fogjuk, de e mellé is mellétesszük a saját javaslatunkat, hogy váljon a családi pótlék ismét alanyi jogúvá. Természetesen tudjuk, hogy mindkét t echnika másmás családi réteget fog támogatni, hisz az adókedvezmény megadásával a három- vagy többgyermekes családok esetében ismert, hogy egy jelentős része nem is rendelkezik adóköteles jövedelemmel, míg a családi pótlék esetében - természetesen infláci ót enyhén követő módon - egy más réteget fogunk támogatni. A Kereszténydemokrata Néppárt mindig is a családi típusú jövedelemadózás híve volt, marad, és a jövőben is az kíván maradni. Éppen ezért alapjaiban sem értünk egyet a kormány személyi jövedelemadótervezetével. A kormány törvényjavaslatának indoklásában az alábbi kitétel olvasható: "Az egyéni alapú személyi jövedelemadózásról az együttes adózás bármely formájára való áttérés feltételei nem adottak." Bár én még emlékszem, hogy nem olyan túl régen pén zügyminiszter úr erre látott lehetőséget. A javaslat, méltányolva az eltartottak figyelembevételére vonatkozó érveket, szűk körben most lehetővé teszi, az eltartottakra tekintettel, az adóból visszatartható kedvezmény igénybevételét. A kereszténydemokraták ezzel az állítással nem értenek egyet. Ennek az állításnak mind az elméleti, mind a gyakorlati előfeltevései hamisak. Az elméleti előfeltevések - amelyek egy igazságos adórendszer mögött állnak, azaz hogy az adórendszer legyen méltányos mind horizontálisa n, mind vertikálisan - azt jelentik, hogy az állampolgárok teherviselő képességük arányában járuljanak hozzá a köz kiadásaihoz. Nyilvánvaló az, hogy az állampolgárok teherviselő képessége nem határozható azonban meg úgy, hogy pusztán szociális társadalmi k ötöttségek nélküli egyénenként kezeljük őket. Az állampolgároknak elsősorban közvetlen környezetükkel, gyermekeikkel, hozzátartozóikkal szemben vannak kötelezettségeik, és csak mindezek után a tágabb közösséggel, előbb a lokálissal, majd a nagyobb közösség gel, az állammal, a társadalommal szemben. Így minden olyan adórendszer, amely eltekint az állampolgárok családi kötöttségeitől, szükségképpen méltánytalan és igazságtalan. (12.10)
