Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF, a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója :
1028 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó törvény módosítását indítványozó törvényja vaslatot október 2án tárgyalta meg a parlament szociális és egészségügyi bizottsága. Az előterjesztő általános ismertetője után egy kérdésben bontakozott ki élénk vita. Ez a kérdés az úgynevezett eltartotti kedvezmény volt. Mind ellenzéki, mind kormánypár ti oldalról kizárólag kritika érte ezt a jogintézményt. Egyetlen támogató hozzászólás sem hangzott el ebben a kérdésben. A főbb kritikai elemek a következők voltak. Ez a megjelenő gyermekkedvezmény, eltartotti kedvezmény, ez egy csökevényes, zsugorított vá ltozata a korábban létezett kedvezménynek, kizárólag a három vagy több gyermek után, illetőleg fogyatékos gyermekek után terjed ki. A másik kifogás az volt, hogy kizárólag csak az adózó állampolgárok tudják figyelembe venni - van egy jelentős csoport ezen a körön belül is , aki nem adózik, és így ezt a kedvezményt nem tudja élvezni. (10.40) Megállapították a hozzászólók azt is, hogy ez igaz, hogy családi vonásúnak említi az előterjesztő, de köszönő viszonyban sincs a családi típusú adóztatás sal. További kifogás az volt, hogy ez a lehető legrosszabb megoldás az Európában alkalmazott 17 megoldás közül, ezt biztos kézzel választotta ki a Pénzügyminisztérium. Erről a kisebbségi vélemény előadója feltehetően bővebben szól. Szabaddemokrata részről megfogalmazódott az a vélemény, hogy indokoltabb lenne ezt a 7,5 milliárdos összeget a tervezett családi pótlék emelési összegéhez hozzátenni, és egy érzékelhetőbb emelést végrehajtani a családipótlékrendszeren belül, természetszerűleg differenciáltan. A Szocialista Párt hozzászólásából kiderült, hogy a szociális munkacsoportja a nagyobbik kormányzó pártnak támogatja ezt a javaslatot. Végezetül a bizottság általános vitára alkalmasnak találta ezt a javaslatot: 11 igen, 1 nem és 3 tartózkodó szavazattal. (T aps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kis Gyula képviselő úrnak, a kisebbségi vélemény előadójának, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását indítványozó törvényjavaslathoz sz ól hozzá. DR. KIS GYULA JÓZSEF , a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. Tisztelt Ház és tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Külön köszönöm, hogy meghallgat. A szociális bizottság a személyi jövedelemadó tárgyában elénk terjesztett törvényjavaslatot eléggé különös, de számára kötelező szempontok alapján vizsgálta, és ezek nem szociális szempontok voltak - hangsúlyozom mindjárt az elején , hiszen az adózás méltányosságának megkövetel ése nem azt jelenti, hogy szociális szempontokat kívánunk érvényesíteni az adórendszerben. Csupán azt az Európában 150 éve élő elvet, hogy méltányos terhet viseljenek az adófizetők mind vertikálisan, mind horizontálisan, tehát mindössze arról van szó, hogy az egyenlő jövedelműek egyenlő mértékben adózzanak, és az eltérő jövedelműek a növekvő jövedelmük arányában nagyobb mértékben. Ennek az elvnek a számonkérése még egyáltalán nem jelent szociális követelményeket, ez egyszerűen az európai gondolkodásban az a dózás igazságosságának mércéjeként megjelenő méltányossági elvek megkövetelése lenne. Ennek kapcsán a kisebbségi vélemények egybehangzóan leginkább az úgynevezett hatástanulmányt hiányolták, amely tehát azt jelentette volna, hogy milyen hatásai vannak a vá ltozásoknak az egyes társadalmi csoportokra, azon belül különösen az eltartott, nem adózó családtagokra.
