Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
456 hátrányt jelentene. Az a szempont pedig, hogy a Magyarok Világszövetsége a most befejezett gyűlésen egyértelműen kérte, hogy térjünk át a második kamarára - ezt lehet úgy is felfogni, hogy a mi kint élő magyarjaink így látják kintről, hogy sokkal egészségesebb viszonyokat teremtene a törvényalkotás v onatkozásában, ha a második kamara létrejönne. Annak idején az volt az alkotmányelőkészítő bizottságban a megállapodás, hogy tulajdonképpen a koncepcióhoz mindig hozzá lehet nyúlni, ez egy nem állandóra lerögzített tétel, ami itt megfogalmazásra került. H ozzá lehet nyúlni, akkor most is megvan az a lehetőség, hogy ezt felülvizsgálva a második kamarával foglalkozzon az alkotmányelőkészítő bizottság, és azt hiszem, hogy a civil szervezetek megnyugtatását is szolgálná, hogyha erre visszatérnénk, és ezzel fog lalkoznánk még egyszer átgondoltabban e tekintetben. Én előterjesztettem egy törvényjavaslatot a második kamarával kapcsolatban, becsatoltam ide, az alkotmányelőkészítő bizottsághoz is egy példányát annak, hogy tárgyaljunk róla, pont Gál elnök úr volt az , aki azt mondta annak idején, hogy tessék kidolgozni, és akkor tárgyalhatunk róla. Kérem szépen, nem tárgyaltunk róla, annak ellenére, hogy én most már elkészítettem, csak abba a síkba, és alkotmányoztunk, amely, hát meg volt előre határozva, igennel, nem mel válaszoltunk, sokszor ezért nem vett részt ebben a tekintetben a Kisgazdapárt, mert nem így képzelte el az alkotmányozást, hanem, mint ahogy már elmondtam több ízben, az volt az elképzelésünk, hogy az ezeréves alkotmányunkat mindenképpen kiindulópontna k tekintjük. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy helyes volna ezt átgondolni és erre lehetőséget adni, és a koncepciót még mindig lehet ilyen vonatkozásban kibővíteni. Azt szeretném, hogyha ezt az álláspontot magáévá tenné a tisztelt Ház, és elgondolkodna a zon, hogy jobb volna most nem egypár évre szóló alkotmányt megalkotni, hanem ha ténylegesen hosszú időre kívánjuk az alkotmányt elkészíteni, akkor föltétlenül a második kamarának helyt kell abban kapni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy egyelőre több képviselőtársunk nem jelzi hozzászólási szándékát, a vita e szakaszát lezárom. Következő vitaegység a 219től 228ig terjedő ajánláspontok megvitatása. Megadom a szót Boross Péter képviselő úrnak, MDF. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Köszönöm, elnök úr! A nem támogatott módosító javaslataink kapcsán szeretnék ezzel a kérdéskörrel foglalkozni. Tisztelt Ház! A köztársasági elnöknek kialakultak többékevésbé a jogosítványai nálunk, és számottevően a kon cepció sem változtat ezen. Ebből következik, hogy nagyon ésszerűnek tűnik minden olyan indokolás, amelyik a köztársaságielnökválasztást a parlamentre óhajtja bízni. Nagyon nehéz racionálisan vitatkozni azokkal az érvekkel, hogy ilyen jogosítványok mellett , bizony a parlament alkalmas arra, hogy köztársasági elnököt válasszon. (12.30) A probléma azonban nem is e ráción belül merül fel, hanem ezen kívül, mégpedig annak kapcsán, hogy vajon mi a közóhaj. És ez az a kérdés, amit - én ú gy hiszem - ilyen esetben legalább hasonló súllyal kell hogy a mérleg serpenyőjébe kerüljön. Mert ha a közóhaj, amit persze nem tudunk, mert ebben az eljárási menetben ennek felderítésére semmiféle mód nem kínálkozott, ha közóhaj az, hogy a köztársasági el nököt közvetlenül óhajtja választani, akkor egy népképviseleti demokrácia rendszerében ez önmagában jelentős, ha nem döntő mérlegelési tényező. Nem is kívánom ezt folytatni különösebben, mert erről sem lehet ma már - azt hiszem - különösebben vitatkozni, l évén, hogy a kérdés többékevésbé eldőlt: a parlament választja a köztársasági elnököt. Azonban ha a parlament választja a köztársasági elnököt, az nem mindegy a köztársaság elnök személye és felelőssége szempontjából, akkor is, ha jogosítványait nem érint i. Nem kapcsolnám össze - mint Salamon László képviselőtársam tette , hogyha a lakosság választja, akkor feltétlen egy prezidenciális rendszer iránti elmozdulást is takarna ez, mert nem feltétlen. Itt vannak olyan tényezők, olyan közóhajra támaszkodó tény ezők, amelyek a jelenlegi jogosítványok mellett is