Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
457 indokolttá tehetik a széles körű választást. Ha azonban a parlament választja a köztársasági elnököt, akkor a magyar parlamentarizmus jelenlegi helyzetét itt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egészen más a helyzet olyan parlamentekben, ahol két nagy párt határozza meg valójában a politikai közéletet, amelynél a többségben lévő aztán köztársasági elnököt jelöl. Azonban ahol ennél több párt van, és alapjában véve hosszabb távon egymástól függő koalíciós rends zerek alakulnak ki, ott bizony figyelembe kell venni, hogy az a köztársasági elnök, akit nagyon szép mondatok illetnek az alkotmányban vagy róla szóló törvényben: "a nemzeti egység megteremtője" és így tovább, tehát ehhez fűződnek bizonyos politikai és pol itikai morális kérdéskörök és kötelezettségek is. Az a köztársasági elnök ebben a megosztott és koalíciós rendszerben működő parlamentben könnyen lehet alku tárgya. Valamiért. És könnyen fordulhat elő, hogy a parlamentben 25 százalékkal képviselő párt oly an helyzetbe hozza magát, hogy köztársasági elnököt tud jelölni. Ez meggondolandó abból a szempontból, hogy milyen felelősséggel tartozik a köztársasági elnök, és megfelelhete azoknak a kritériumoknak, amelyek a köztársasági elnök személyéhez fűződnek. És vajon azok a feladatai a köztársasági elnöknek, mikor kinevez, aláír - így jelöli meg általában a törvény vagy éppen az alkotmány az ő jogosítványait , hogy azok kellő kötelezettséggel párosulnake? Mert általában a köztársasági elnök személyével kapcsol atos törvényalkotás mellőzi annak részletes szabályozását, hogyha nem teszi azt, amit tennie kellene, és az is köztudott, hogy nem célszerű ebben az esetben mindig hosszan tartó politikai vitába bonyolódni, és ezekben a kérdéskörökben más, erre hivatott bí rói fórumot keresni az ügy eldöntésére. Tehát amikor a köztársasági elnök úgy is megszülethet parlamenti választás esetén, hogy valami paktum része két miniszteri helyére egy köztársasági elnökjelölési jog, mert értelemszerűen egy ketteshármas koalíciós k ormányzás esetén ilyen lehet, hisz köztudott, hogy 50 százalékkal választja a parlament a köztársasági elnököt, végső esetben tudjuk, 50 százalékkal, de általában 66 százalékkal vonhatja felelősségre. Nos, ha itt még eme koalíciós alkunál a köztársasági el nök személyi jelölésénél eltűnnek azok a célok, amelyek a köztársasági elnök személyéhez egyébként kötődnek - mint utaltam már rá, hogy megjelenítse a nemzeti egységet , akkor kell hogy valami alkotmányos biztosíték legyen arra, hogy a köztársasági elnök helyzetével nem él vissza. És én a magam részéről, anélkül hogy itten a számokat hogy hány képviselő kell bizonyos felelősségrevonási kezdeményezéshez, rendkívül fontosnak tartom. Tehát fontosnak tartom rögzíteni azt, hogy a köztársasági elnök a miniszter i ellenjegyzéssel előterjesztett javaslatot alá kell hogy írja. Mert "nem utasítja el, és nem írja alá" állapotnak jelen pillanatban bizony egy nagyon bonyolult rendszere van, és akkor sem biztos, hogyha arra történetesen alkotmánybírósági döntés születik, hogy akkor is megteszi. Tehát itt, ilyen parlament által választott köztársasági elnök esetén számítani kell arra, hogy részese a parlamenti polémiáknak és harcoknak, valahonnan indult és ott érdekeket képvisel megnyilatkozásaiban és konkrét cselekvéseibe n is. Ezért én úgy hiszem, egyértelművé kell tenni, hogy ebben az esetben a köztársasági elnöknek kötelezettségei vannak, tehát ebben formalizálódik a jogosítványa, a miniszteri ellenjegyzéssel előterjesztett javaslattal kapcsolatban nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy azt ilyen vagy olyan mérlegelés folytán nem írja alá. A másik ugyancsak a felelőssége, és itt én a magam részéről 50 képviselőt írtam a 218 szám..., bár azt hiszem, már átszámozták, nálam nem jó számozás van, 50 képviselő kezdeményezés ére, ha Alkotmánybírósághoz fordul stb., nem is részletezem. Visszatérek az előbbire. Ötven százalékkal választott köztársasági elnököt 66 százalékkal lehet felelősségre vonni, miközben ebben a bizonyos koalíciós rendszerben eredeti jelöléséhez ennél sokka l kisebb szavazat is - ha megfelelő alkuk köttetnek a koalíciós partnerek között vagy másokkal , erre a tisztségre jelölhető. Sőt, e megállapodások eredményeként erre a tisztségre meg is választhatók. Ilyen esetben - biztos vagyok benne , hogy szigorítan i kell abból a szempontból, hogy a köztársasági elnök a törvények keretei között ténykedik, alkotmányos követelményeknek megfelelően ténykedike, és az hogy 50 vagy 70 vagy nem tudom én pontosan mennyi képviselő közös kezdeményezése legyen elegendő ahhoz, és ne
