Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
955 Mindezek után fontosnak tartom föltenni azt a kérdést is, kicsit válaszolva Németh Zsolt kérdésére, aki azt mondja: k íváncsi lenne - és ő is abszurdnak nevezte a feltételezést, bár azt hiszem, mind a ketten meg valamennyien tudjuk, hogy nem egészen abszurd, sajnos, ez a feltételezés, hogy ha jól emlékszem a példára, akkor Székelyudvarhelyen megszüntetik az iskolát , mit tesz akkor a magyar kormány. Akkor a magyar kormány azt tudja tenni és a romániai magyarság azt tudja tenni, hogy az akkorra - tovább játszva a feltételezéssel - már jogerőre emelkedett alapszerződésre hivatkozva emeli fel a szavát. De megfordítom a kérdé st: mit tudna tenni a magyar kormány akkor, ha nem lenne alapszerződés és ez az igencsak nem kívánatos eset megtörténne? Akkor legföljebb megpróbálnám megválaszolni Németh Zsolt képviselő úr interpellációját a parlamentben. (Taps a kormányzó pártok padsora iból.) A kormány, tisztelt Ház, fontosnak tartja ebben a helyzetben a romániai magyarság megnyugtatását, hogy nem adott fel semmit, nem adta fel külpolitikai céljait, nem adta fel a határon túli magyarság támogatását. Megvallom őszintén, nem látszik könny űnek ez a feladat azok után a felszólalások után, amelyek itt ellenzéki oldalról elhangzottak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) A kormány fontosnak tartja mindent megtenni a majd aláírásra és - reményeink szerint - ratifikálásra kerülő alapszerződésb en foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében, és megvallom őszintén, ez sem tűnik túl könnyűnek. Nem csupán a partner miatt, hanem azért, mert az ellenzék meglehetősen sok érvet adott az alapszerződés félreértelmezéséhez. És végül fontosnak tartja a kor mány azt, hogy mindenben a lehető legszorosabban együttműködjön az RMDSZszel (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Nem úgy, mint Erdélyben!), és e tekintetben semmiféle aggályt nem látok. Köszönöm a figyelmet . (Nagy taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak. Az MDF hátralévő ideje 10 perc 20 másodperc, de előre, írásban jelentkezett még szólásra Csapody Miklós képviselő úr is. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tiszte lt Ház! A miniszter úr kicsit korainak tűnő záróbeszéde ellenére megkísérlem a rendelkezésemre álló 5 percben elemezni a konkrét tárgyalási hibákat, amelyek az anyagból kikövetkeztethetők. Lehetőségeinknek bizonyos elmulasztására utal az a tény, hogy a mag yar fél még ahhoz sem ragaszkodott, hogy a Budapest által már ratifikált Európa tanácsi kisebbségi keretegyezményt mostantól tekintse magára nézve kötelezőnek Románia. Ugyancsak lemondott a Hornkormány egy homályos ígéret fejében arról, hogy a történelmi magyar egyházak vagyonának visszapótlása bekerüljön a szerződésbe. Pedig csupán az Európa Tanács 508. határozatának kellett volna érvényt szerezni, amelyre Románia Strasbourgban már kötelezettséget vállalt. Ennyit tárgyalási helyzetünkről. Most pedig nézzü k meg, hogyan fest ez a lehető legjobb szöveg. Mindenkit meghökkentett az a megoldás, hogy csupán egy lábjegyzet tesz említést alapvető fontosságú kérdésről. Egyébként ez a megoldás a velejéig őszintétlen, fanarióta politika egyik gyöngyszeme. Iliescu szer int - tudjuk a nyilatkozatából - nincs benne a szerződésben az 1201. ajánlás, a magyar kormány szerint benne van. Valóban, a szerződés szövegéből, ott, ahol az felsorol okmányokat, kihagyták az Európa tanácsi ajánlást. S az pedig végtelenül vitatható, hogy egy aláírt szerződés alá nem írandó mellékletében foglalt utalásának lábjegyzeten történt tagadása kit kötelezhet egyáltalán valamire. Jól mondta Melescanu, hogy "kiherélték" az 1201. ajánlást. Annál is inkább, mert mostantól a román belső jog csak a magy arok számára nem ismeri el a kollektív jogokat. (20.10) A román alkotmány 59. § (2) bekezdése ugyanis lehetővé teszi a romániai nemzetiségeknek, hogy a román törvényhozásba kollektív alapon képviselőket küldjenek.
