Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
954 szólás joga? (Szórványos taps a kormányzó pártok padsor aiban.) (Szabó Iván közbeszól: Kollektív minősítés volt, miniszter úr.) Az olyan kijelentések, miszerint nekünk a Balkánnal kell megegyeznünk ahhoz, hogy bekerüljünk Európába, hiteltelenné teszik a szomszédokkal való megbékélési szándékok hangoztatását, és az európai értékrendtől, az európai gondolkodásmódtól való hatalmas távolságot jelzik. (20.00) Az ellenzék ezúttal is megfogalmazott jogos, de sajnos teljesíthetetlen igényeket, célokat az alapszerződéssel kapcsolatban. Aki úgy gondolja, hogy ennek az ala pszerződésnek az a feladata, hogy két békediktátumot tegyen helyre, az, azt hiszem, hogy nincs tisztában a realitásokkal. A kérdésem az: ezek az egyébként általam is jogosnak tartott célok és követelések, amelyeket az ellenzék itt megfogalmazott, miért nem szerepeltek abban az egyeztetett szövegben, amit örököltünk az előző kormánytól, amikor mi megkezdtük a tárgyalásokat, pontosabban folytattuk a tárgyalásokat? Valószínűleg azért, mert nem sikerült ezeket érvényesíteni másfél éves tárgyalási folyamatban. ( Zaj, közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) Elhangzott az, hogy az alapszerződés aláírása nem feltétele Magyarország euroatlanti integrációjának. Ilyen mechanikus összefüggés valóban nincs és ilyen mechanikus összefüggést sem állítottunk. De az Európai Unió és a NATO vezetői éppen az elmúlt napokban, de azt megelőző hetekben, hónapokban tett nyilatkozataikban is azt jelezték, hogy ezzel az utolsó politikai akadály hárult el Magyarország euroatlanti integrációja útjából. És elnézését kérem az ellenzéki k épviselőknek, számomra ebben a tekintetben az Európai Unió és a NATO vezetőinek, a tagállamok vezetőinek a véleménye, álláspontja mégiscsak mértékadóbb kell legyen, mint az ellenzéki politikusok véleménye, álláspontja. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból. ) Az ellenzék helyzetmegítélését kérdőjelezik meg az olyan vélekedések, hogy a szerződés destabilizálja a térséget, hogy a szerződés rontja Magyarország integrációs esélyeit. Több mint különös, hogy mindezt - mégpedig az Európai Unió vezetőinek véleményév el homlokegyenesen szembenálló nézetet - éppen a Magyar Parlament európai integrációs ügyek bizottságának elnöke fogalmazta meg. (Nagy taps és dobogás a kormányzó pártok padsoraiból.) Tisztelt Ház! A kormány ugyanakkor figyelmesen vizsgálja meg mindazokat a javaslatokat, amelyek valóban a magyarromán viszony javítását, a magyar közösség jogainak érvényesítését szolgálják, amelyek előremutató kezdeményezések, olyanok, mint például Szabad György képviselő úr két kezdeményezése, amelyet a kormány kész támoga tni akkor is, ha ezt a parlament határozat formájában nem erősíti meg. Hiszen ez valóban ezeket a célokat szolgálja. Szeretném, tisztelt Ház, még egyszer leszögezni: a kormány nem győzelemnek tekinti az alapszerződés szövegében való egyetértést. Soha nem á llítottunk ilyet. Az persze furcsa, hogy a Fidesz úgy próbálja vereségnek beállítani, hogy román politikusok véleményére hagyatkozik, és ennek alapján tekinti ezt Magyarország vereségének. (Zaj az ellenzék padsoraiból.) A kormány, ahogy ezt sokszor elmondt uk, nem tartja tökéletesnek az alapszerződést, tisztában van a hiányosságaival, de ezeknél a hiányosságoknál fontosabbnak tartja Magyarország érdekeit és a magyarság érdekeit szolgáló előnyeit a szerződésnek. Azokat az előnyeit, amelyekről Tőkés László püs pök úr, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Markó Béla úr, az RMDSZ elnöke és más RMDSZvezetők is konkrétan beszéltek. Mindezért a kormánynak változatlanul megingathatatlan szándéka, hogy aláírja az alapszerződést. Aláírja, mert meggyőződése szerint ez szolgál ja Magyarország euroatlanti integrálódását, szolgálja Magyarország és szomszédai - és ebben az esetben konkrétan egy szomszédja - kapcsolatainak bővítését, a vitás kérdések rendezését és ezzel a viszony javítását. Nem egyik napról a másikra; ez sajnos egy hosszú távú és meglehetősen nehezen teljesíthető program lesz, és azért, mert nem látunk ennél jobb és létezőbb valóságos eszközt - nem elméletileg megkonstruált, hanem valóságos eszközt - a kisebbségi kérdés rendezésének előmozdítására sem, következéskép pen annak a nemzeti érdeknek előmozdítására sem, amelyről Rockenbauer Zoltán éppen az imént beszélt és amelyet a kormány nem von kétségbe.