Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP):
947 Tetszik, nem teszik, ebben a térségben, amikor a XX. század végén egy második birod alom omlott össze, az államok közül sokan Közép- és KeletEurópában egyértelműen a nemzetállami keretet próbálták meg választani saját törekvéseik eléréséhez, politikai függetlenségük fennen hangoztatásában. Keserű az az élmény, amely rá fogja döbbenteni v alamennyi országot - amihez persze idő kell , hogy ennek túlpörgetése az a volt jugoszláv államok, tehát a délszláv háború útját jelenti. És mindenki, aki ma elfelejti azt, hogy ez a háború megoldást nyer, hogy a daytoni egyezménnyel radikálisan változik meg KözépEurópa geopolitikai és éppen pillanatnyi politikai helyzete, tévedés áldozata lesz. Hiszen nem feledhetjük el azt - mint mondtam a credo első elemeként , hogy közösségben élünk, nemcsak Európában, hanem a világban is. E háborús fészekre figyel a világ és nem engedheti meg azt, hogy önös érdekekből valaki úgy, ahogy azt külügyminiszter úr nagyon pontosan mondta, fölvesse - sajnos, a politikában a látszat sokszor ténnyé válik, tetszik, nem tetszik - egy új Bosznia esetleges veszélyét. Én azt hiszem , hogy az alapszerződés akkor, amikor szolgálja a két állam közeledését, ezzel szolgálja a stabilitást, amikor egyértelműen lehetőséget nyújt arra, hogy további szerződések köttessenek meg, amikor további együttműködést javasolt például katonai téren is, a kkor egyértelműen azt a felismerést tükrözi, hogy itt és most ebben a térségben a második credo, ami megszületik, az a béke állandó igenlése, fenntartása az ilyen típusú stabilitás megőrzése. A következő credo, azt hiszem, nem lehet más, mint az, amire meg int lehetőséget ad ez az alapszerződés, hogy a globális problémákat együtt próbáljuk meg elintézni. Ilyen szempontból, azt hiszem, a környezetvédelemre vonatkozó passzusra külön érdemes utalni. (19.20) A következő credoelem, véleményem szerint egyértelműe n az lehet, hogy ez a szerződés először foglalja betűbe a nyelvhasználat, általában a kisebbség, a közösség szabad identitásbirtoklását. És mindehhez ad médiumlehetőségeket is. Végezetül azt szeretném mondani, hogy igen kiváló lehetőséget teremt arra, amir e a nyugati fejlett ipari országok már régen rájöttek, hogy az igazi integrációs elem nem más, mint a gazdasági, a vállalkozásokban a közös - megmondom őszintén - együttesen művelt polgárosodásban rejlő dolgok. Mert higgyék el uraim, sok szélsőséges elemne k nem igazán az etnikai ellentétek fájnak, hanem sokkal inkább a szociálisak, amelyeket nem merve kimondani, burkolva inkább új neonacionalizmust keltenek. Én annak örülnék tehát végezetül, ha valamikor a majdan megszülető tankönyvben ez szerepelne: Magyar ország a XX.XXI. század fordulóján hosszú idő után kilépett a történelmi fejlődés hibás középkelet európai köréből. Az ehhez vezető út a rendszerváltással vette kezdetét, s jó állomásának bizonyult a szomszédsággal kötött alapszerződések egész sora, közt ük az 1996ban - reményeim szerint - megkötendő és ratifikálandó magyarromán alapszerződés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Keresztes Sándor képviselő úrnak, Keresztényd emokrata Néppárt. A KDNP hátralévő ideje tizennyolc perc húsz másodperc. DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai rendkívüli ülésünknek a célja az előttünk lévő alapszerződéstervezet politikai értékelése. Ennek kapcsán szemügyre kell vennünk azt, hogy vajon szolgáljae nemzeti, külpolitikai céljainkat, vagy nem. A céljaink ismeretesek: az európai integráció, a szomszédokkal való korrekt baráti együttélés és az ezekben az országokban élő magyar testvéreink érdekeinek, ide ntitásának a védelme. Ez egy egységes nemzeti, politikai célt jelent, melynek egységbe foglalása a magyarmagyar találkozón valósult meg, egy olyan találkozón, ahol először ültek együtt a Kárpátmedence magyarjainak politikai vezetői. Szűrös Mátyás ezt a h atározatot tartalmilag nagyon jól összefoglalta
