Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VITÁNYI IVÁN (MSZP):
911 Nagyon kérem, hogy mindezek figyelembevételével döntsenek a magyarromán alapszerződés ügyében. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) (16.10) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Vitányi Iván, a Magyar Szocialista Párt r észéről, őt követi majd Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében. Megadom a szót Vitányi Iván képviselő úrnak. VITÁNYI IVÁN (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hazaárulás, nemzetvesztés, nemzetárulás, százszoros hazaárulás, cinizmus, fél revezetés, az öntudat meggyalázása - hangzott el az egyik oldalon. (Taps.) A másik oldalon pedig az hangzott el, hogy ebben a nehéz történelmi helyzetben, amely itt a Kárpátmedencében - és a környező országokban - népeink között évszázados küzdelmek után eljutottunk valahová, hogyan tudjunk előrejutni, hogyan tudjuk megtalálni azokat a lépéseket, amellyel megnyugtatóbb állapotba kerülünk. Mi hát az igazság? Ezt nem pusztán azért kell kérdeznünk, mert előttünk áll az alapszerződés, hanem azért kell kérdeznü nk, mert ez történelmi kérdés a számunkra. Mi hát az igazság itt a Kárpátmedencében és a környező országokban? Mi hát a nemzet érdeke? A nemzet érdeke a legszélesebb értelemben. Mindazokat belefoglalva, akik magyarul beszélnek, akik vállalják és vallják a magyarságot, akik hajlandók tenni érte, akik ennek jegyében élnek. Keserű a tapasztalat és keserű a múlt. A népek sorsa itt ezen a fertályon összetorlódott. Szomorú tapasztalata valamennyi népnek, hogy nemcsak mindenrendű hódítók és elnyomók alatt szenved tünk, hanem egymásnak is okoztunk sebeket. A polgári fejlődés mindannyiunkat későn ért. Későn fejlesztettük ki azokat az intézményeket, amelyek ehhez szükségesek, amikor nálunk szerencsésebb országok és népek tőlünk nyugatabbra ezt hamarabb meg tudták tenn i, és ki tudták alakítani a maguk tisztázott - vagy nálunk tisztázottabb, mert ott sem teljesen tisztázott - nemzetállami kereteiket. Ennek folytán nagy területeken - többek között Erdélyben - olyan településszerkezetben élünk, amelyen kevert népek vannak. De ahogy a vérünk is összekeveredik legtöbbünknek, hordozzuk magunkban a szomszéd népek vérét, ők is hordozzák a miénket, a kultúránk pedig - népművészetünktől kezdve magas kultúránkig - egymásból táplálkozott, és egymásból lett valami. Végső soron csakis ebben a közösségben - az egymás által gazdagodott közösségben - érthető meg. Hát miért nem tudnak akkor ezek a népek itt abban a barátságban és abban az együttműködésben létezni egymással, amely nem pusztán valami olyan szlogennek tesz eleget, hogy Európá hoz hogyan érkezzünk el, hanem a saját önmegbecsüléseink szerint is megfelelünk. Ez az a történelmi kérdés, amely valamennyiünk számára adva van. És ha az egyik előttem szóló számos irodalmi idézettel gazdagította a felszólalását, akkor hadd idézzem József Attilát, hogy a cél az, hogy a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, és rendezzük a közös dolgainkat. Mi erre a lehetőség? Fennálle a lehetőség arra, hogy visszacsináljuk a történelmet? Fennálle a lehetőség, hogy visszacsináljuk Tria nont? Fennálle a lehetőség arra, hogy átrendezzük a határokat? Nem áll fenn ez a lehetőség. A mi számunkra egy lehetőség áll fenn, és nemcsak a mi számunkra, hanem valamennyiünk számára. Ha olyan együttműködése alakul ki az itt élő népeknek, amelyben mind en állam minden polgára rendelkezik azzal a lehetőséggel és azzal a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy saját nyelvét, saját kultúráját gyakorolja, amely lehetővé teszi, hogy saját identitását megvallja és vállalja, amely lehetővé teszi, hogy a saját közösségében, a saját közössége javára tevékenykedjen. (Közbeszólás jobb oldalról: Ezt kérik a magyarságtól. - Ezt nem biztosítja az alapszerződés. - Taps.) Ez az egyetlen lehetőség. Ez az, amelyet meg kell céloznunk. Az alapszerződé sben - szemben azzal az ideológiával, amely egy egységes román nemzetállamról beszél - benne van az etnikai kulturális, nyelvi, vallási identitásnak a szabadsága.
