Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FARKAS IMRE (MSZP):
84 ez a cél, ez a pár százalékos megtakarítás, akkor elegendő lenne pusztán a továbbdolgozást ösztönözni, nem pedig büntetni az idő előtti nyugdíjba menetelt. Van olyan ellenzéki módosító javasla t, amely ezt a problémát szüntetné meg. Amely lineárissá tenné a nyugdíjskálát, amely arról szólna, hogy minden egyes szolgálatban eltöltött év egyformán számítson be a nyugdíjalapba, ezzel igazságosabbá tenné a rendszert, és ösztönözne tulajdonképpen a to vábbdolgozásra. Ne felejtsük el, hogy ma a tényleges probléma - tehát a nyugdíjrendszer stabilitásából, stabilitása szempontjából - nem a törvényes nyugdíjkorhatár a fő kérdés, hanem az a lényeges, hogy ténylegesen mikor vonulnak nyugdíjba az emberek. És a z előbb elmondottak miatt, az igazságtalan szisztéma miatt mindenkit arra ösztönzött ez a rendszer, hogy idő előtt menjen nyugdíjba. Véleményem szerint, tehát ha ilyen drasztikus módon emelik a nyugdíjkorhatárt, akkor nagy hibát követ el a kormánykoalíció és azok képviselői, ezért kérem, hogy fontolják meg előbb elmondott érveket, és támogassák azokat az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványokat, amely ezen igazságtalanság megszüntetésére tettek javaslatot. Köszönöm szépen, elnök asszony. ELNÖK (d r. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezethez három módosító javaslatot nyújtottam be. Most kettővel kívánné k foglalkozni, amelyek arra vonatkoznak, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételénél adjunk kedvezményt azoknak, akik nehéz vagy egészségre ártalmas fizikai munkát végeznek, de ugyanakkor korkedvezményre mégsem jogosultak. Meg kell hogy mondjam, óriási meglepetésemre, én ezt az általam fontosnak tartott két témát - azt hittem , hogy majd figyelem és megértés fogja kísérni, ugyanakkor azt látom a bizottsági anyagokból, hogy lehet, hogy a problémát ugyan sokan megértették, de ezeket a javaslatokat - úgy látom - mégsem kívánják támogatni. Ehhez fűznék némi indoklást. Én elfogadom az öregségi nyugdíjkorhatár emelésére kialakított tervezetet, és megmondom őszintén, nagyon praktikusnak is látom, hogy az átmenetet próbálja korrekt módon szabályozni a tör vény, illetve az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételével próbál valami korrekt szabályozást kialakítani. Képviselőtársaim - úgy látom - ehhez kapcsolódva a módosító javaslataikat is ezekre a témakörökre fogalmazták meg, azaz a legtöbb módosító javasl at az átmenet szabályozását próbálja előtérbe helyezni. (10.20) Tehát hosszabb legyen az átmenet, vagy később induljon be a rendszer - erre kaptunk itt példát az eddigi módosító javaslatokból is, illetve a szóbeli hozzászólások kapcsán is , illetve rendk ívül nagy súlyt helyeznek a szolgálati idő beszámításánál a gyermekek számának. A legtöbb hozzászólás itt is ezzel foglalkozott. Én nem vitatom, hogy ez rendkívül fontos, de meg vagyok arról győződve, hogy egy másik elemet is figyelembe kell venni az öregs égi nyugdíjkorhatárhoz fűződő emelés kapcsán bekövetkező kedvezményekhez, ez pedig meggyőződésem szerint a munkának a valós tartalma. Meggyőződésem szerint nem mindegy, hogy valaki irodai munkakörben, ügyvédként, orvosként tölti el a szolgálati idejét, vag y pedig nehéz fizikai munkát végezve. Mondhatjuk azt, hogy a törvény biztosít valamiféle kedvezményt, hiszen benntartja a törvénytervezet a korkedvezményes rendszert. A korkedvezményes rendszer pedig, mint ahogy a tervezetből is láthatjuk, az biztosítja, h ogy a korkedvezményben megszerzett évekkel csökkenthető a nyugdíjkorhatár, illetve megadja most már azt a lehetőséget is, hogy a korkedvezményben szerzett éveket hozzá lehet adni a szolgálati időhöz. Úgy érzem azonban, hogy ez mind kevés. Miért tartom ezt kevésnek? Azért, mert az egész arra a korkedvezményes rendszerre épül, arra a rendeletre, amelyik ma már elavultnak tekinthető. Elavultnak tekinthető, hiszen az akkori munkaköri besorolások is rendkívül vitatottak voltak. Elavult
