Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Ki a felelős az ELTE csődhelyzetéért és a tudományos műhelyek oktatóinak megalázásáért?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
785 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 195 igen szavazattal, 65 nem szavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Dr. Homoki János (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Ki a felelős az ELTE csődhelyzetéért és a tudományos műhelyek oktatóinak megalázásáért?" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Homoki János úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez: "Ki a felelős az ELTE csődhelyzetéért és a tudományos műhelyek oktatóinak megalázásáért?" címmel. Homoki Ján os képviselő urat illeti a szó. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Drámai helyzetben ült össze az ELTE Egyetemi Tanácsa. Az ország első egyeteme rendkívül sú lyos helyzetbe került. Pénzügyi hiány következtében, az idei évre kapott költségvetési összeg az új tanév kezdetéig elegendő. A könyvvizsgáló cég véleménye szerint a gazdasági problémák fő oka az ELTE alulfinanszírozottsága. Nem az egyetem gazdálkodása, ha nem külső okok vezettek a keletkezett hiányhoz. Ez egy folyamat eredménye, melynek következtében az élet minden területén megnőttek a költségek. Szinte havonta többet kell fizetni az energiáért, a forint jelentősen leértékelődött. Az elmúlt években az infl áció meghaladta a 30 százalékot. Ugyanakkor az ELTE költségvetési kerete 1993 óta nem változott. Közben a hallgatói létszám kb. kétszeresére nőtt. Helyzetét külön nehezíti, hogy a budapesti egyetem mintegy száz épületben végzi tevékenységét. Információnk s zerint a minisztérium átszervezésekkel, tanszékek összevonásával, megszüntetésével és elbocsátásával látja elképzelhetőnek a gondok megoldását vagy enyhítését. Miniszter úr kijelentette, a tárcának nincsen pénze arra, hogy a csődhelyzetet kezelje. A minisz térium által kidolgozott finanszírozási rendszer 275 millió forint elvonását irányozta elő. A tárca közben a csődhelyzetbe jutott felsőoktatási és kulturális intézményekre alkalmazható modellt dolgozott ki. Államtitkár úr, tudjae, hogy mennyi egy félállás ú egyetemi adjunktus havi bruttó fizetése, aki két egyetemi diplomával, heti két óra előadással, a fél évfolyam szigorlatoztatásával és repetitórium tartásával tesz eleget tanszéki kötelezettségének? Nem fogja eltalálni, ezért megmondom. 1996. január 1jét ől június 30éig terjedő időre összesen bruttó 6300 forint. Nevét azért nem mondom, mivel az illető a Kisgazdapárt szakértője, így a kormány esetleg még ezt is sokallná. A Rektori Hivatal közölte, hogy kimerült a keret. Az egyetem fizetésképtelen. Vagy vál lalja a tanár ennyiért a munkát, vagy megköszöni 15 éves tevékenységét. Ebben a nyomorúságos helyzetben az ELTE több tanszéke alapítványt kényszerül létrehozni, hogy puszta fennmaradásukat biztosítsák. Kérdezem államtitkár úrtól, elfogadhatónak tartjae és éreze felelősséget az egyetemi tudományos műhelyek tanárainak ilyen megalázásáért? Milyen lehetőséget lát arra, hogy ezen a tragikus helyzeten változtassanak? A kialakult helyzetért kit tart felelősnek és kezdeményeze felelősségre vonást? E rendkívüli h elyzetre tekintettel biztosítanake külön támogatást az egyetem részére? Nagy érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
