Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak

1996. június 20 (193. szám) - A sportól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:

518 Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját lezárom. Gál Zoltán

úr, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke jelezte, hogy most nem kíván válaszolni a vitában

elhangzottakra. (Szünet: 17.3217.45 Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: dr. Trombitás Zoltán és dr. Semjén Zsolt.) A sportól szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik

a sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája

. Az előt

erjesztést T/2421. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2421/181. számon kapták

kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Nádori Lászlónak, az oktatási bizottság előadójának. DR. NÁDORI LÁSZLÓ

, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizott

ság előadója

: Igen tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság megvitatta a már említett két törvényjavaslatot. Állást

foglalt egy sor kérdésben, és tisztességes vitát folytatott a vitatott kérdések felett. Szeretném ismertetni a képviselőkkel a fő vitatémákat. Melyek voltak azok a vitapontok, amelyek kiváltották a képviselők érdeklődését, amelyek körében nézetkülönbségek, felfogásbeli

különbségek alakultak ki? Az állam feladatai, miközben megállapították a képviselők, hogy nagyon részletes és

tulajdonképpen a l

egfontosabb feladatokat lefedő az a kör, amit a törvény tartalmaz, mégis egy

kérdésben véleménykülönbségek voltak, ez pedig a létesítményépítés, létesítményfenntartás és a

létesítmények építésére szolgáló hely már előre kihagyása vagy megteremtése, megszer

zése. Vajon

ez állami feladate? Különösen azért érdekes ez a kérdés - említették a képviselők , mert most kapnak vissza ingatlanokat sportszervezetek, illetve önkormányzatok. Ezek az ingatlanok általában nincsenek olyan

állapotban, hogy ne kellene felújí

tani, egyes részüket pedig akár teljes mértékben rekonstruálni. Az előterjesztő képviselője az volt, hogy ezekben az esetekben az állam nem tud plusz

többletforrást nyújtani, tehát jól gondolja meg az a sportszervezet, illetve az az önkormányzat,

amelyik a

z illető vagyonra igényt tart, hogy vajon fenn tudjae tartani. Ha nem tudja fenntartani, akkor - miután nem tudja eladni, mert elidegenítési tilalom van a sportvagyonra 15 évig , akkor ennek megfelelően döntsön. Ez volt az egyedüli olyan probléma, amit n

em tudtunk megoldani. Az álláspontunk az volt - ez az én álláspontom is , hogy az államnak azért - és ez európai gyakorlat - a polgárok számára fel kell

kínálni a lehetőséget, a teret. Például Köln városa, a kölni mezőkön, különböző szabad tereken

kijelöl

, hogy hol lehet szabadidősportot művelni. S ezt ellátja olyan infrastrukturális

létesítményekkel, amelyek - fürdők és egyéb más létesítmények , amelyek lehetővé teszik ott a

szabadtéri sportolást. Többre nem vállalkozik. A másik nagyon vitatott téma volt a Sporttanács. Annak idején említettem már az általános

vitában, hogy ez volt a törvény "állatorvosi lova". Nagyon sokféleképpen értelmezték, főleg

félreértésekkel. Egyértelművé tette a módosító javaslatok alapján a törvény azt - és a bizottság is így

ért

ékelte , hogy nincs fölérendeltségi viszonyban az Országos Sporthivatallal, kifejezetten civil

kontroll, javaslatot tesz, közreműködik. Tehát még azt a szót is kivettük egy javaslatra, hogy

kidolgoz, közreműködik a programok stb. kidolgozásában. Teljesen

egyértelműen egy civil háttér az

állami programok számára a szubszidialitás elve alapján. Nagyon érdekes volt az, hogy miközben egyes képviselők feleslegesnek ítélték a Sporttanácsot,

közben óriási küzdelem folyt a Sporttanácstagságért. Tehát ez egy olyan látszólagos ellentmondás,