Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
505 tartalmazza. Nem azért, mert az ügyvédek, a volt ügyvédek vagy egykori ügyvédek ezt nagyon fontosnak tartják, hanem azért, mert ez egy olyan alkotmányos, az igazságszolgáltatási elvek közé illeszkedő alapértéke a magyar jogrendnek, amelyet az alkotmány nem nélkülözhet, ne m hallgathat erről, és többek között a hatályos alkotmány is tartalmazza ezt. Jól emlékszünk arra, hogy néhány évvel ezelőtt milyen nagy dolog volt az, akik akkor is figyelemmel kísérték itt a demokratikus szellők nagyon enyhe fújdogálását, hogy ez a jog belekerült annak idején a magyar alkotmányba, még a jogállamot megelőző, deklaráló időszakban. A másik kérdéssel kapcsolatban engedjék meg, már az általános vita kapcsán már viszonylag részletesen szólhattunk erről, és mások is szóltak, többek kö zött megint utalok Isépy Tamás képviselőtársam felszólalására, mármint a bírói tanács, igazságszolgáltatási tanács stb. elnevezéssel illetett grémium felállítására tett kísérletekkel kapcsolatos állásfoglalásunkról. Néhány pontban hadd foglaljam össze néze teinket. Ez hat éve egyre terebélyesedő, hólabdából most már lassanlassan valóban hógörgeteggé növekvő probléma, de hozzáteszem nagyon halkan, valójában álprobléma, nézetünk szerint. Én azt is megkockáztatom, tisztelt Országgyűlés, mivel itt elhangzott Cs ákabonyi képviselő úr részéről, hogy ne vessünk gátat, ne szabjunk gátat, végre lássuk be, csökönyös álláspontunkat feladva, hogy egy igazságszolgáltatási reformfolyamatnak ez nem állhat most már útjába. Megkockáztatom, hogy ez a megállapítás nem egészen m egalapozott Csákabonyi képviselő úr részéről, hiszen az igazságszolgáltatás reformját, ha ezt a szót használjuk, nagyon nagy, korszakos lépésekben a Magyar Köztársaság Parlamentje 1990 és '94 között nagyon nagy, döntő mértékben elvégezte. Ezen lehet simítá sokat végezni, lehet különböző korszakos elképzeléseket kimunkálni, de az az út, amelyet most megint csatlakozó módosító indítvánnyal kíván képviselőtársam újratárgyaltatni, az nem tartozik ebbe bele. Miért nem tartozik ebbe bele? Azért, tisztelt képviselő társaim, mert véleményem szerint a bíróságokat egyáltalán senki nem irányította külsőleg. Nagyon szeretném, ha ezt a fogalmat elfelejtenénk. Én magam is használtam, önkritikusan mondom, de ha önök végigolvassák ma az alkotmányos szabályozást, és a gyakorla tban is végignézik a bíróságok, mint az állami intézményrendszer jelentős szervezetének az életét, akkor azt kell, hogy megállapítsák, hogy senki, legkevésbé az igazságügyminiszter - vagy a helyettese vagy a kormány bármely tagja - az, aki a bíróságokat i gazgathatná külsőleg. Önmagában ez a fogalom alkalmatlan arra, hogy ennek a felváltását követően egy másfajta, úgynevezett bírói minisztérium felállítására tegyünk kísérletet, mert ez nem más, amit itt hallottunk, mint egy olyan bírói minisztérium, amelyne k az élén egy kuratórium áll, nem egy személy, hanem valamilyen grémium, hasonlatos talán a televízió jelenlegi, médiatörvény által szabályozott állapotaira. Persze, mutatis mutandis, és a hasonlat csak nagyonnagyonnagyon tág megközelítésben alkalmazható . A bíróságok külső igazgatásának hiányát azzal szeretném indokolni, hogy ma Magyarországon senkiből nem lehet bíró, ha egy bírói tanács ezt nem javasolja, ha ezzel nem ért egyet. Hát, kérdezem én, hogy hogyan lehet igazgatni külsőleg egy bírói kart, hogyh a a bírák döntik el azt, hogy kiből lesz bíró, például. Ha a bírák úgy döntenek, hogy valakiből nem akarnak pályázat útján bíróvá váló személyt, kollégát csinálni, javasolni, abból nem lesz bíró. Szeretném megmondani, hogy Magyarországon senkinek, legkevés bé az igazságügyminiszternek vagy a köztársasági elnöknek sincsen arra joga, hogy bírót kreáljon. Mint ahogy ahhoz sincsen joga, hogy bírót elmozdítson. Sőt, még ahhoz sincsen joga, hogy bírót áthelyezzen. Ahhoz sincsen joga, hogy a fizetését csökkentse. Ahhoz sincsen joga, hogy prémiumokat osztogasson neki, kitüntetéseket, jutalmakat. Számtalan jogeset, alkotmánybírósági döntés és egyéb alátámasztandó háttérinformációval szolgálhatunk, de azt hiszem, mindenki tudja ezt, aki itt ül, különösen azok, akik en nek az ügynek ismerői. Tehát a bíróságok külső igazgatása - abból a szempontból, hogy lesze valakiből bíró, hová
