Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
458 kelljen a parlament 66 százaléka ahhoz, hogy ezek a felelősségi kérdések felmerülhessenek, én úgy hiszem, hogy adott körülmények között ésszerű javaslat. Na most, aki ebből az én indítványaimból kihallani vél valamit, akkor én előre szeretném nagy h angsúllyal mondani, én a lehetséges eljövendő politikai szituációkból indulok ki, ahol hármas, akár négyes koalíciók is lehetnek a parlamenti többség oldalán. Semmiképpen nem látom azt valószínűnek, hogy itt az alkotmány jóváhagyását követően már az a bizo nyos két nagy párt fog billegni a többség vagy kisebbség oldalán a négyéves ciklus választási eredményeitől függően. Azért hangsúlyozom mindezt, mert ez a valóságos parlamenti politizálás vagy taktikai lépések körébe tartozó kérdéssé válik, ha nem a lakos ság választja. (12.40) Ha a lakosság választja, akkor ugye ebből a szempontból mondjuk más helyzet következik. Tehát elfogadván azt az ésszerű indokot, hogy a mi körülményeink között most, vagy talán ésszerűnek túlzás mondani, de sok racionális érvelésse l alátámasztott helyzetet, hogy a parlament választja a köztársasági elnököt, akkor tisztelt Ház, le kell vonni annak következményeit is, hogy a parlamenti választás és a várható koalíciós rendszer keretei között a köztársasági elnök felelőssége miként fog almazható meg némileg markánsabban, mint ahogy az eddigi törvényi szabályozásban ez szerepelt. Valami ilyesfélét céloztak az én módosító indítványaim, amely nem nyerte meg a szavazás ritmusában a teljes tetszést az alkotmányelőkészítő bizottság előtt. Én magam érvelésként szükségesnek tartottam elmondani mindezt, és én megfontolásra ajánlom, és főleg azt, hogy aki ebben a kérdésben állást foglal, ne adott szituáció alapján mérlegeljen és holmiféle érzelmi motívumok vezéreljék, hanem valóban a helyzet logik ájából induljon ki. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, MSZP. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök választásával kapcsolatban két módosító indítvá nyt nyújtottam be. Ezek egymással rivalizáló indítványok egyébként, a másodikat nyilván a kompromisszum érdekében tettem. Az első szerint a jövőben a nép közvetlenül választaná a köztársaság elnökét, s amennyiben ez nem fogadható el a pártok többsége részé ről, erre az esetre tettem a másik indítványt, ami szerint egy választó testület választaná a köztársasági elnököt. Ez a választó testület az országgyűlési képviselőkből, valamint a megyei közgyűlések küldötteiből állna. Legnagyobb sajnálatomra egyik indít ványomat sem fogadta el az alkotmányelőkészítő bizottság. A korábbiakhoz képest annyi pozitív változás volt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt, miután az alkotmányelőkészítő bizottság az első javaslatot nem fogadta el, a második javaslatunkat is támogat ta volna. Én az alkotmánykoncepció általános vitájában viszonylag részletesen elmondtam érveinket amellett, hogy közvetlen választás legyen, illetve, hogy választótestület válassza a köztársasági elnököt. Ezeket az érveket nem szeretném megismételni. Mégi s úgy érzem, hogy feltétlenül szükséges, hogy a részletes vitában is szóljunk erről, hiszen az MSZP 1989 óta következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy ne az egykamarás parlament válasszon önmagában köztársasági elnököt. Az érvek közül én csak két csoportra szeretnék most kitérni. Az egyik a nemzetközi tapasztalatok. Elmondtam az általános vitában is, csak utalnék rá, hogy Európa 26 fejlett, stabil demokráciájában szinte példátlan az, hogy egykamarás országgyűlés válasszon köztársasági elnököt. Min dössze Törökországban és Görögországban történik ilyen módon a választás. Nem akarom lebecsülni ezt a két demokráciát, ezt a két országot, de úgy gondolom, hogy esetleg más, több évtizedes demokratikus hagyományokkal rendelkező országokat talán jobban figy elembe vehetnénk. Olaszországban kétkamarás parlament van - jó. Olaszországban kétkamarás parlament választja a köztársasági elnököt. Németországban szintén kétkamarás parlament van, ezenkívül még ott létezik egy választótestület, tehát én azt a példát vet tem figyelembe.
