Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
423 legfontosabb szab ályait. Melyek ezek a szabályok? Mi - úgy gondolom, - megfogalmaztuk, hogy melyek ezek a szabályok. Itt felolvasom, hogy mire gondoltunk. "Rendelkezni kell az egyéni és a listás képviselők arányáról." Az előbb erről beszéltem, még számtalan indokot lehet a rra találni, hogy miért nem lehet ezt megváltoztatni, és minden szerencsétlen változtatás beláthatatlan következményekkel jár. Ha csak eggyel csökkentik tisztelt képviselőtársaim az egyéni képviselők számát, máris át kell rajzolni az ország választási térk épét. (9.40) Belegondoltak abba, hogy mit jelent ez? Belegondoltak abba, hogy a megyei listák mandátumainak számától kezdve, a képviselőkerületek határai, és újra és újra előkerülnek, és 7 évvel ezelőtt is előkerült problémákat most indokolt lenne megválto ztatni és X, vagy Y várost megfosztani az egyéni képviselőtől, vagy a kerületeket még aránytalanabbá tenni? Én azt hiszem, nem gondolták ezt végig tisztelt képviselőtársaim, akik ezen gondolkodnak. Tehát ez lenne az első. A másik az országos lista és a ter ületi listák aránya, jelenleg, álláspontunk szerint úgy, ahogy funkcionál. Lehetne biztosan szerencsésebb. Aki tud jobbat, az pontosan, precízen fogalmazza meg és írja ide bele a módosító indítványok közé, itt ma estig még van erre mód. De csak úgy beszéln i valamiről, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem tudjuk, hogy mi van mögötte - hogy nem azt szoktuk mondani - ugye gyakran halljuk ezeket és mások is hangoztatják, hogy nem nagyon szerencsés a megyei listák aránya, mert a megyék között aránytalanságok vann ak, hiszen vannak kis megyék, 45 mandátummal, egyéni képviselőivel, ott ugye eleve hozzá kell - már az eredeti számítás szerint is egyet hozzá gondoltunk - adni az elosztásnál, és vannak nagy megyék, ahol ez viszonylag szerencsésen funkcionál. Azoknál a m egyéknél, ahol kisebb mandátumszám van, a meg nem szerezhető mandátumok az országos listán érvényesülnek, illetőleg ott kell a kompenzációt végrehajtani. Igen, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországon a megyék aránya ilyen, amilyen. Tehetünk róla? Nem teh etünk róla. Természetesen boldogok lennénk, hogyha egyforma nagyságú megyék lennének, és hogyha nem kerülne arra sor, hogy össze kell vonni 5 megyét BorsodAbaújZemplén, AbaújTornaGömörKishont - nem tudom még mit , és akkor nem lenne ilyen nagy megyéj e Északkelet Magyarországnak, hanem egységesen mindegyik az imént felsorolt kötőjellel ellátott megye önálló megyeként működne. Jelenleg erre nincsen módunk, azt hiszem tudják, hogy miért nem. Addig, amíg Magyarországon a megyerendszer ilyen, és addig Mag yarországon a területi politikai felosztás megyerendszeren alapszik, a választójognak is ehhez kell igazodni. Tehát, ha van megyei lista, akkor a megyék egymáshoz vetített aránya bizonyos aránytalanságot indokol. Ez azonban többé kevésbé az országos listán kompenzálódik. Tisztelt képviselőtársaim! Ugyancsak fontosnak tartjuk a parlamenti bejutási küszöbnek a rövidítését, hiszen kaptunk kritikát - itt az alkotmányozási folyamatban , de akkor is, amikor ennek a módosítását a parlament az akkor többséggel meg szavazta, hogy 4 százalékról 5 százalékra, tehát írd és mondd 1 százalékkal felemelte 1993ban a parlament és ez nagy kritikákat váltott ki - természetesen - elsősorban azoknak a politikai erőknek a részéről, akik úgy gondolták, hogy négyet még igen, de öt öt nem érnének el. Szerencsére az 1994es választások nem igazolták a félelmeket, mert egy párt sem volt olyan, ami a négyet meghaladta volna, de az ötöt nem érte el. Tehát ez, hogy úgy mondjam okafogyottá vált. Most 5% a parlamenti bejutási küszöb. Én azt hiszem, hogy hosszú időre rögzíteni kell, hogy ez maradjon, vagy legyen 5 és fél, vagy négy és fél, mindegy, valahogyan rögzítsük, hogy körülbelül ez a parlamenti bejutási küszöb itt és most Magyarországon, az elkövetkezendő választásoknál nem változik. A hogy ezt Salamon László nagyon plasztikusan elmondta, nem kívánom az érveit megismételni, csak becsületes, nyílt kártyákkal lehet a választási rendszerrel kapcsolatban, egy adott parlamenti erőviszonyok szerint kormányzó koalíciónak úgy módosítani és úgy j obbítani - hogy ezt a szót használjam , hogy abból ne lógjon ki a lóláb, hogy abból ne arra következtessen mindenki, hogy az éppen aktuálisan következő választáson jobb pozíciókat kívánnak elérni. Ezért mondjuk azt Sepsey Tamással, hogy ezt is rögzíteni k ell az alkotmány koncepciójában. Mivel nincsen másik választójogi törvény és úgy tűnik számunkra, hogy nem is nagyon lesz, mert akkor már ezt tárgyalnia kéne az
