Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
419 Tehát egységes volt akkor valamennyiünk nézete a tekintetben, hogy ezt a kérdést lehetőleg már a soron következő és akkor remélt, rövidesen sorra kerülő választásokon m ár rendezni kell. Erre nem került akkor sor. Nem került akkor sor, mert ennek a kidolgozására és a részletes szabályozására praktikus okok miatt, időtényezőben rejlő praktikus okok miatt elsősorban nem volt mód. Természetesen nem tettünk le arról, hogy ezt a kérdést rendezzük, nemcsak azért, mert a külföldről érkező kritikák és a nem magyar megfigyelők, és általában azoknak a véleménye, akik a magyar szabad választásokat fontos eseményként figyelemmel kísérték, sőt meghatározó és mérvadó országkép kialakítá sában vettek részt, kifogásolták ezt a megoldást, természetesen saját meggyőződésünk, és azoknak a pártoknak a programja alapján, amelyet képviseltünk, és képviselünk azóta is, ezt a kérdést nem akartuk a napirendről levenni. Ezért került arra sor, hogy a második állomásként, amikor az a bizonyos kisebb terjedelmű módosítás a magyar választási rendszert illetően az elmúlt parlamenti ciklus második felében itt az országgyűlésen fölmerült, szintén tartalmazta azt az előterjesztést, amely megadta volna a vála sztási jogot azoknak, akik külföldön élnek és magyar állampolgárok, függetlenül attól, hogy rövidebb vagy hosszabb idő óta élnek külföldön, illetőleg függetlenül attól, hogy az ország területén honosak, tehát itt a népességnyilvántartás alapján és adatai s zerint bejelentett lakással rendelkeznek vagy sem. Talán nem lenne teljesen szükségtelen felidézni, hogy kik szavaztak ellene, és kik szavaztak mellette. Tisztelt képviselőtársaim, és mindazok, akik itt a közvetítés miatt a jelen parlamenti ülésnapot telev ízió vagy rádió előtt ülve figyelik, hallgatják és nézik, emlékezetükbe idézem, hogy tömbszerűen ellene szavazott a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja, és szintén egységesen ellene szavazott a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja, és egyénileg szeretném kiemelni ennek a történetnek az egyénileg távol maradó, illetőleg nem szavazó, tehát a támogatást nem megadó képviselők közül olyan neveket, akiket sajnos kénytelen vagyok most ismét név szerint megemlíteni, mint például Torgyán József, Pozsgay Imre és Csurka István. Közülük kettő személy nem szerepel ma az országgyűlés képviselői között, de vitán felülállóan ezt az ügyet, a külföldön élő magyarok ügyét, beleértve a választásokon való részvétel biztosítását azóta is fennen hirdetik. Amikor arra került a sor, hogy itt gombot kell nyomni ez ügyben, akkor lehet, hogy éppen külföldön tartózkodtak, éppen a magyarok között népszerűsítették a külföldön élő magyarok választójogának megadását, csak éppen az épp aktuális törvény megszavazásától tartózkodtak. Ez tény. Tisztelt Képviselőtársaim, Hölgyeim és Uraim, ennek utána lehet nézni, szerencsére a jegyzőkönyvek megőrizték. Még nagyon sok nevet mondhatnék, de mondjuk, talán ez most nem indokolt. Tehát még egyszer. Az MSZP és az SZDSZ egységes en ellenezte. Hogy miért ellenezték? Annak egy részét most előadta Szigethy István az SZDSZ érvei részéről. Hogy nem lehet tudni, hogy kik ezek és mekkora tömböt képvisel ez a populáció, ezek a külföldön élő magyarok, még azt is hozzátették akkor, és az se m titok, hogy a mostani alkotmányozással kapcsolatos bizottsági ülésen az az érv is elhangzott, hogy hiszen nagyon sok bűnöző is kiment 1956ban, megnyíltak a börtönök és így tovább, és így tovább. Ugye nem kívánják, hogy ezeket a színvonaltalan érveket it t szaporítsam. Tehát azokat az indokokat hallottuk itt, amelyeket éveken keresztül elsősorban - hangsúlyozom - a Szabad Demokraták Szövetsége részéről felsoroltak bármilyen fórumon, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék alapon, aki nem vesz részt a Magyarorsz ág adófizetői névsorában és nem osztja az itthon élő magyar lakosság gondjait és bajait, és nem vesz részt az ország mindennapjaiban, gondjaiban és örömeiben, az miért is venne részt a választásokon. Csakhogy tisztelt képviselőtársaim, a helyzet nem ilyen egyszerű, mint semmi, ez a kérdés sem olyan egyszerű, hogy így meg lehessen válaszolni. Nagyon egyszerű érvekkel ezt az érvelést meg lehet cáfolni, hiszen ki vonná kétségbe, hogy Magyarországon, az itt lakók, itt honos magyar állampolgárok közül meg kell, hogy illesse a választójog azokat is, akik nem fizetnek adót, mert nincs annyi pénzük, egyáltalán nincsen jövedelmük, vagy nem dolgoznak, mert már nyugdíjasok, vagy betegek, eltartásra szorulnak, mert ápolásra és eltartásra szorulóként éltek, éveken keres ztül
