Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
411 akkoriban a kormánykoalíció nem kétharmados többséggel kormányzott, ezért egy kétharmados törvényt csak akkor lehetett volna megszavaztatni, ha megvan az akkori ellenzéki pártok közül néhánynak a konszenzusa. Ez nem volt meg, így ne m sikerült megoldani a nemzetiségi képviselőválasztást. Ettől függetlenül az Alkotmánybíróság döntése jelenleg is hatályban van. Az Alkotmánybíróság abból az alkotmányos alapjogból, amely szerint megilleti a Magyarországon élő nemzetiségeket a képviselethe z való jog, levezette, hogy véleménye szerint ez az országgyűlési képviselethez való jogot jelenti, méghozzá egyéni képviselőkénti formában. (8.40) Lehet vitatkozni egyébként ezzel az alkotmánybírósági döntéssel, mint minden - szinte minden , alkotmánybír ósági döntéssel. De számunkra kötött ennek a döntésnek a jogi hatása. Az alkotmánysértő állapotot valamilyen módon meg kell szüntetni. Lehet úgy is megszüntetni, hogy az Országgyűlés ki fogja mondani, hogy a nemzetiségeket, a hazánkban élő etnikai és nemze ti kisebbségeket nem országgyűlési képviselői választási jog illeti meg, mint egyfajta etnikumot, nemzetiséget, kisebbséget. Tehát ki lehet mondani az alkotmányban, az alkotmány módosításával, hogy az Országgyűlés úgy gondolja: a kisebbségek, mint kisebbsé gek ne küldhessenek képviselőt az Országgyűlésbe. Ehhez viszont hozzá kell akkor nyúlni ahhoz a szabályhoz, amelyből az Alkotmánybíróság levezette ezt a jogot. Vagyis hogy ha a kisebbségi jogok között még "Az emberi és állampolgári jogok" fejezetben van ez korporálva, meghagyjuk a képviseleti jogosultságot, és ez benne marad így az új alkotmányban anélkül, hogy rendelkezés történne a választójog módosítása során, hogy hogyan és miként lehessen megválasztani kisebbségi képviselőket. Az Alkotmánybíróság ismét elten azt fogja mondani, hogy az alapjogok között szerepel a kisebbségeknek a képviselethez való joga, miután erről nem történik jogszabályi rendelkezés, ebből következik, hogy ismét alkotmányos mulasztásban van az Országgyűlés és rendelkezni kellene erről . Úgy tűnik számomra, amikor a 201. javaslatot elutasította a bizottság és nem támogatta, hogy alkotmányos szinten meg kell jeleníteni a nemzetiségi képviselők megválasztásának alapelveit, akkor a bizottság olyan álláspontra helyezkedett, hogy ne legyen ki sebbségi képviselő a Magyar Parlamentben. Ennek viszont a konzekvenciáját nem gondolta végig, hogy az alapelvekből akkor ki kell venni a képviseleti jogot, vagy módosítani kell, hogy ez a képviseleti jog nem közvetlen országgyűlési képviseletet jelent. Mer t ez az értelem is belefér a szövegbe. Az Alkotmánybíróság másként értelmezte, de önmagában a képviseleti jog az nem azt jelenti, hogy közvetlenül képviselőként lehessen valamelyik kisebbséget képviseltetni. A kérdés az azért kínos, mert a határokon túl él ő magyarok esetében rendelkeznek képviselettel az ottani országoknak a törvényhozásában, csak nem kisebbségi alapon. Ezt el kell mondani és nagyon világosan le kell szögezni. A határon túl élő magyarok létszámukat tekintve olyan mértékben tudtak a választá sokon sikerrel szerepelni, hogy ennek következtében van képviselőjük az ottani törvényhozásban. Nem pedig oly módon, hogy mint kisebbség adhasson számarányától függetlenül képviseletet. A probléma a számarány miatt is felmerül, hisz a hazai kisebbségeknek a létszáma igen változatos képet mutat . Van félmilliónál nagyobb létszámú kisebbség is és van néhány ezres vagy tízezres számú kisebbség is. A kisebbségi közalapítványban is igen nagy gond jelenleg, hogy mindegyik kisebbség egy szavazattal rendelkezik. Ha kisebbségenként mindegyik kisebbség egy képviselőt küldhetne az Országgyűlésbe, ez meg az arányos képviseletnek lenne a tagadása, a negációja. Ezt a kérdést biztos, hogy át kell gondolnunk, de viszont azon a szinten, ahol jelenleg vagyunk - én úgy vélem , ellentmondás van a koncepcióban.
