Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
412 Vagy akarunk kisebbségi képviseletet és akkor elfogadható Jakab Róbertné képviselőtársamnak a módosító javaslata, hogy ennek a választásnak legalább az alkotmányos alapelveit próbáljuk meg rögzíteni. Ha nem, akkor viszont hozzá kell nyúlni az alapjogi részhez és a kisebbségek jogainál nem megszünteti a képviseletet, hanem valamiféle jelzővel érzékeltetni, hogy adott esetben ez a kisebbségeknek az országgyűlési biztosa is lehet, aki jelen lehet az Országgyűlés ülésein. Adot t esetben, ha az Országgyűlés hozzájárul még föl is szólalhat, és be is számol a kisebbségek jogi helyzetéről, minden évben az Országgyűlés emberi jogi bizottságának. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghallgatja a kisebbségi biztost egyéb biztosokka l együtt. Tehát elképzelhető a képviseletnek egyfajta transzformálása az országgyűlési biztoson keresztül. Csak erre megfelelő jogi megoldást kell találni. A harmadik, amiről nagyon röviden szeretnék szólni, bár nagyon fontosnak tartom: az a módosító javas lat, amit Balsai István képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Bizonyos félelmek és aggályok miatt szeretnénk, hogyha az alkotmánykoncepció nem azt tartalmazná, hogy a választási mód legfontosabb szabályait kell az alkotmányban rögzíteni, hanem ki is mo ndaná, hogy melyek azok a legfontosabb szabályok. A jelenlegi koncepció megfogalmazásából szakemberek számára azt hiszem egyértelmű, hogy egy űr van a választási részben. Egy űr van, mert a pártok nem tudtak egymással megegyezésre jutni, ezért egy elegáns mozdulattal tovább passzolták a labdát - hogy sporthasonlattal éljek , és a vitának a lehetséges megoldását áttették a normaszövegezésnek az idejére. Az alkotmányban biztos, hogy valamiféle alapvető szabályokat rögzítenü nk kell. Most az a kérdés, hogy a legalapvetőbb szabályokban most tudunke konszenzusra jutni, mert én kétleném, hogy ha most nem tudunk, akkor két vagy három hónap alatt tudunke. Ez egy azért lényeges kérdés, mert annak ellenére, hogy hatpárti tárgyaláso k folynak az alkotmánynak a szövegéről, hogy sok esetben kompromisszumokat fogadott el a Magyar Demokrata Fórum is a jelenlegi hatályos alkotmánykoncepció szövegében. De biztos, hogy vannak olyan dolgok, amelyekből nem lehet engedni. Amelyek nem képezhetik véleményünk szerint kompromisszum tárgyát, és hogyha itt nem sikerül előrelépést elérnünk, akkor elképzelhető, hogy vissza kell lépnünk a folyamattól, mert akkor az egész alkotmány, az új alkotmány az tényleg egy fügefalevél lenne. Egy olyan sikerként elő adott jogalkotási tény, amely számunkra elfogadhatatlan, mert nem tartalmazza azokat az alapértékeket, amelyeket mi magunkénak vallunk. A választójogi rész az azért fontos, mert egy demokrácia számára az időközönkénti választások biztosítják azt, hogy a ha talom sosem válhat egyeduralkodóvá. A hatalomnak a kontrollja az mindig a választott képviselet, jelen esetben az Országgyűlés. Ha ennek az Országgyűlésnek a megújítása, a négyévenkénti választások során nem biztosítja a szabad, a tisztességes választásoka t, hogy olyan személyek kerüljenek be, akiket tényleg a választópolgárok küldenek, akik elhivatottsággal rendelkeznek, akik értenek a dolgokhoz és az ország érdekében kívánják igazgatni, akár felügyelni a kormányt és részt venni az Országgyűlés munkájában, akkor a demokráciának az alapintézményei sérülnek. És akkor visszaesünk abba az időszakba, amit az elmúlt negyven évvel lehet megjeleníteni. Amikor formálisan az alkotmányunk biztosította az általános, titkos és egyenlő választójogot. Voltak képviselők is , eleinte listások, aztán egyéniek. De mindez formális volt, tehát az Országgyűlés nem gyakorolt ellenőrző hatalmat, valójában a párt volt az, amelyik itt a hatalmat gyakorolta. Azért kívánjuk az alapelvek között már a koncepció szintjén rögzíteni az egyén i és listás képviseletet. (8.50) Azért kívánjuk, hogy már most szóljunk arról, hogy igenis van parlamenti bejutási küszöb, hogy van országos lista és területi lista, és ezeknek bizonyos aránya is rögzítést kell hogy nyerjen, hogy a képviselőjelölésről az a lkotmánykoncepcióban már valamiféle szöveget kell megjeleníteni, hogy a választásoknak a kétfordulós jellegét is az alkotmánykoncepció rögzítse.
