Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
408 Legyen szabad ezt összekapcsolni a Salamon László által alaposan alátámasztott javaslattal, az országgyűlési választás okon való részvétel, a külföldön élő magyar állampolgárok részvételének ügyével. Ő már utalt arra, hogy ez a külföldön élő magyar állampolgárok számára is olyan nagyon igényelt jog számukra jelent eljárásbeli feladatokat, amelyekre nekik is föl kell készül niük. Legyen szabad felhívni a figyelmet arra, hogy ez a magyar külképviseletek, és általában a magyar Külügyminisztérium, sőt diplomácia számára is igen jelentős előkészületi feladatokat jelent. Ezeknek a jogi és gyakorlati előkészítésére kívánom külön is felhívni a figyelmet. Hiszen nyilvánvalóan fölmerül a kettős állampolgárságú honfitársaink joggyakorlásának a kérdése, amelyhez a különböző országok más és más módon viszonyulnak vagy viszonyulhatnak. Tehát nem elég az előttünk álló időtáv utolsó szakaszá ban foglalkozni ezzel a kérdéssel, hanem ennek hosszú távú előkészítése feltétlenül szükséges. Egyetlen kérdést szeretnék még érinteni. Ugyancsak előterjesztett javaslatokat kívánok ebben a vonatkozásban támogatni, illetve bizonyos mozzanatokra felhívni a figyelmet. A törvényhozás szerkezetét illető alapállás tekintetében megint Salamon László úrra szeretnék hivatkozni. Az ő javaslatai egyértelműek abban a tekintetben, hogy - idézem : "a Magyar Országgyűlés továbbra is egykamarás legyen". Én úgy gondolom, hogy - nyilvánvalóan - a normaszövegben ez kijelentő módon kerül majd megfogalmazásra, amennyiben a többség - reményünk szerint - ezt támogatja. Nem kívánom ennek az érveit hosszan fejtegetni, de egy mozzanatra mindenképpen utalni szeretnék. Nagyon gyakran fordul elő, nemcsak a publicisztikában, hanem a tisztelt Házban is - egy ízben már utaltam rá , hogy múltbeli történeti hivatkozásként felmerül, hogy Magyarország hajdan nagyobb területét figyelembe véve is csak kis hányaddal nagyobb képviselővel bírt. L egyen szabad hivatkoznom arra, hogy azok a periódusok mindig a kétkamarás Magyar Országgyűlés periódusai, amelyekre hivatkozni kívántak, ahol a két kamarának az együttes létszáma többszörösen múlta felül a jelenleg hatályos törvényben szereplő törvényalkot ói számot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Varga László képviselő kétperces észrevételt tesz vagy rendes felszólalása jelentkezik? (Varga László: Három percet kérnék.) Akkor előbb megadom a szót Seps ey Tamás képviselő úrnak, aki éppen nincs itt. Tessék, Varga László képviselő úré a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Igen tisztelt Ház! Az előttem szólókhoz kapcsolódva, csupán két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik a külföldön élő nagykorú m agyar állampolgárok szavazati joga, amely végre valóságban megszavaztatik, és a külföldön élő - valószínűleg kettős állampolgárságú - nagykorú magyar állampolgárok szavazhatnak a választójog szerint a választásokkor. Itt azonban fel szeretném hívni a figye lmet két jelenségre. Az egyik, hogy lényegében ez erkölcsi elégtétel is mindazoknak, akik a magyarságukhoz hűek maradtak, a magyar ügyekért dolgoztak, áldozatot hoztak, s nem szakadtak el lélekben, sokszor még fizikailag sem a hazájuktól. Tehát ezt lényegé ben kötelességünk mindazoknak megadni, akik erre érdemesek és természetesen jogilag alkalmasak. Azonban van még ennek két másik része is, amit meg kell említenem. Az egyik az, hogy fölmerült az alkotmányelőkészítő bizottságban egyegy résztvevőtől, hogy e zek nem fizetnek adót. Ez egyrészt igaz, másrészt azonban nem. Igaz abban a vonatkozásban, hogy de facto nem fizetnek. Magyarországon is van számos olyan választópolgár, aki nem fizet adót. Azonban ez még nem volna példa. De ezek, akikre én gondolok, ezek legtöbbje többszörös adóját lefizette, mert a magyarságért kulturálisan, politikailag, szociálisan végzett munkájukat ezeknek 90 százaléka ingyen végzi, sőt a
