Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
385 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt jeleztük, mind az alkotmányszabályozás elveiről szóló általános vita kapcsán, mind pedig a sportról szóló törvényjavaslat általáno s vitájának vezérszónokaként személyemben tudtam jelezni, mi ezt az ügyet, tehát a sport nemzeti értékteremtő jellegét és Magyarországon betöltött különleges intézményi jellegét illetően, korábbi álláspontunkat kiegészítve azt szeretnénk, hogyha a sport vé delme, a sport értékeinek támogatása ugyanolyan körbe tartozna, mint a tudomány, a művészet és a kultúra védelme és támogatása. (17.10) Ezért, amikor a 160. szám alatt előterjesztett indítványt elfogadta az alkotmányozá ssal kapcsolatos bizottság egésze, ennek örülünk. Sajnos azonban az ehhez kapcsolódó másik módosító indítványunkat, amely arra vonatkozott volna, hogy a sporthoz való jogot is biztosítsa az állampolgári jogoknak - ha nem is az alanyi jogi körében, de legal ább a deklarált állampolgári jogok körében az alkotmánykoncepciója, ez nem került elfogadásra. A nemmel szavazók indokai szerint azért nem, mert az önök előtt fekvő együttes jelentéstervezetben egy hasonló tárgyú indítványra igent mondtak. Ez Nádori László képviselőtársamnak az az indítványa, ami a testedzéshez való jog elismerését, és ily módon állampolgári jogkénti megfogalmazását igényelte. Úgy gondolom, hogy helyesen döntöttek és a mi támogatásunkat is megkapta ez az indítvány, ami a testedzéshez való j og állampolgári jogkénti megfogalmazását most már explicite is a koncepció részévé tette, de helytelenül döntöttek, amikor a sporthoz való jog ilyen biztosítását elvetették. Nem ugyanarról a dologról van szó, azt hiszem, hogy a szavak általánosan elfogadot t értelme - és különösen a sportról szóló törvényjavaslat definíciója is , jó magyarázat arra, hogy a testedzés és a sport két különböző dolog. Természetesen mi a többletet szerettük volna: a sportoláshoz való jogot biztosítva látni. A testedzéshez való j og biztosítása teljesen megegyezik nézetünk szerint, és nem lehet különválasztani attól az általános állampolgári jogtól, ami egyébként megjelenik máshol a szabadidő eltöltésének jogát illetően vagy a pihenéshez vagy a kultúrához való jogként, tehát ez nem több - ez ennek része. A sporttal kapcsolatos jog el nem ismerése viszont sajnos azt kell, hogy eredményezze - legalábbis azt a gyanúnkat mindenképpen felkelti , hogy a koalíciós pártok nem vállalják annak a felelősségét, amely abban állna, hogy a sportt al, magyarul a versenysporttal - hiszen ezalatt azt kell érteni , mint állampolgári joggal foglalkozva a magyar elvárásoknak a közvélemény és azt hiszem, hogy a mértéktartó közvélemény elvárásainak is megfelelően foglalkozzunk. Ezért sajnáljuk és kérjük a tisztelt bizottság frakciódelegátusait, hogy holnapután a kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása kapcsán erre visszatérhessünk. Tisztelt Országgyűlés! A másik, ma már egy más oldalról érintett és szintén a bizottság támogatását élvező indítványunk volt, amelyre vonatkozóan Salamon László egy másik megközelítésből szeretett volna másfajta jogot biztosítani: a sajtószabadság szélesebb értelemben vett és a különböző monopolizáló tendenciákat kiszűrő és a nyilvánossághoz jutáshoz jogot biztosító intézm ény bevezetését eredményező módosítást előterjeszteni. Sajnos nem talált elfogadásra, holott ezt, azt hiszem, valamennyi ellenzéki párt támogatta, mi úgy érezzük, hogy ez egy nagyon fontos kérdés. Egyetértünk Salamon Lászlóval, aki korábban részletesen meg indokolta ennek a szükségességét. Ugyanakkor eredményként tudjuk elkönyvelni azt, hogy a korábbi koncepció által megfogalmazott - igen szűk körben megfogalmazott - hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatási követelmény, mint alkotmányos követelmény, indí tványunk elfogadása kapcsán nem csak a közszolgálati sajtóra, rádióra, televízióra és hírügynökségre vonatkozik. Ha az alkotmánykoncepció elfogadásra kerül, ezentúl a nem közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoz tatási követelménye, magasabb követelménye mindenki számára: tehát a magánkézben lévő nem közszolgálati jelleggel, kereskedelmi jelleggel, bármilyen más ismeretterjesztő és egyéb üzleti vállalkozásként működtetett sajtó részére is alkotmányos
