Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
386 követelményre ndszer - és megfordítva: alkotmányos jogként jelentkezik mindazok számára az ehhez való hozzájutás, a hiteles, a pontos és tárgyilagos tájékoztatás igénye és ennek követelhetősége. A korábban már érintett, s mások által is joggal felvetett kérdések körében mi is a Magyar Demokrata Fórum nevében, mint ahogy erre utalt Salamon László nem olyan régen, ugyanolyan fontosnak éreztük a házasság, a család védelmét és a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztására irányuló jogát, amely elfogadásra kerülvén a m éltatlanul és mostohán szabályozott helyről, a pusztán államtörekvésként megfogalmazott célok közül kiemelődve a legfontosabb körbe került. Ezeket tehát a mi módosító javaslataink közül elfogadta a bizottság, amelyet ismételten nyugtázok elismeréssel. Sajn os a legfontosabb kérdéseket illetően azonban több próbálkozásunk - legalábbis ez idő szerint a vita mostani szakaszáig - nem került elismerésre és elfogadásra, és nem is biztató a kilátás ezeknek az elfogadásával kapcsolatban. Szeretnék nem nagyon sokáig igénybe véve drága idejüket visszakanyarodni ahhoz az álvitához - mert nem tudok mást mondani , amit az első és a második és a harmadik generációs állampolgári és polgári jogok körében egyfajta számszerűsített és különböző mondvacsinált érvekkel történő e gymás alá, illetőleg fölérendelése folytán egyiket fontosabbnak, másikat kevésbé fontosnak ismerve, az alkotmányozási folyamatban a mindenki által - azt hiszem az itt ülők és az itt nem ülők és a közvélemény teljes egészét illetően - támogatandó jog fennt artásához, mégpedig alanyi jogkénti fenntartásához fűződik, ami a szociális biztonsághoz és a szociális ellátáshoz való jogot illeti, valamint a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jogot illeti. Tisztelt Országgyűlés! Annak figyelembevételével, hogy bizonyos értelemben bizonyos elmozdulás, bizonyos javulás a bizottsági munka kapcsán a módosítások számbavétele után ebben a körben történt, mégi s úgy érezzük, hogy a mi indítványunk elvetése igen nagy kétségeket ébreszt az alkotmány elfogadását, és a társadalom részéről történő jóváhagyását illetően. E pillanatban is fel kell hívnom az alkotmányozók felelősségét, figyelmét arra, hogy Magyarországo n nem lehet abból kiindulni most, amikor 1996ban egy alkotmányt dolgoz ki a Magyar Országgyűlés, hogy a klasszikusan vett állampolgári és polgári jogok alanyi jogkénti biztosítása mellett nincsen szükség a későbbi jogtörténeti és történeti fejlődés során magától értetődően kialakult - és nemcsak európai, de világszerte elismert és követelhető jogok legalábbis minimumának az alanyi jogkénti biztosítása elől. Nem lehet kitérni ez elől azzal az indokolással - ahogyan ez megtörtént a bizottságban , hogy hogya n lehet definiálni ezeket, hogyan lehet meghatározni a munka világába tartozó jogokat és hogyan lehet a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jogot úgy garantálni, hogy ennek a tartalmát az alkotmánykoncepciója még pontosan nem részletezi. Azt kell err e mondanom, tisztelt képviselőtársaim, mindazoknak, akik ennek az okfejtésnek logikáját kérték számon és az érveknek letisztult és talán jogilag jobban megfogalmazott mivoltát, hogy ugyanez a helyzet, azt hiszem - és erre rámutatott itt Salamon László az i mént a tulajdonjoggal kapcsolatban , a klasszikus jogok korlátozásával, illetőleg biztosításával kapcsolatban is. Hiszen senki sem tudja azt pontosan, egzakt módon megmondani, hogy az emberi alapvető jogok biztosítása körében vajon milyen széles körű defi nícióra kell gondolni akkor, amikor annak bármilyen megsértése szándékaink szerint az arra jogosult bíróság, illetőleg akár Alkotmánybíróság előtt is követelhető - és kikényszeríthető a joghoz való hozzájutás. (17.20) Az sem lehet elegendő érv, tisztelt ké pviselőtársaim, ezeknek az igényeknek az elvetéséhez, amely abból indul ki, hogy a modern nyugateurópai országok alkotmányaiban ez nem szerepel. Ez így kevés. Minket ez nem tudott meggyőzni. Utalok arra, ami itt ma már többször megfogalmazásra került máso k részéről, hogy az nem lehet egyedüli mérce, hogy valamely jog biztosítása a francia, az olasz, a német vagy bármelyik más írott alkotmányban szerepele vagy nem. Utalok arra, amit volt szerencsém mondani bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban, hogy képzelj ék el képviselőtársaim, hogyha netán valamilyen véletlen folytán Angliában - ahol nincsen írásba foglalt alkotmány , a jövő
