Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
381 elhagyják országukat, más országban telepednek le, saját etni kai csoportjukban nőnek föl, és egy másik etnikai csoportba házasodnak be. Tudomásul veszik, hogy gyerekeiket ne a saját, az ő őseik, hanem a házastársuk etnikai hovatartozása alapján neveljék tovább. És ilyen értelemben egy etnikai csoportból mintegy átje lentkeznek egy másik etnikai identitásba. Ha meggondoljuk, hogy ezt az Országházat, hogy ezt a szép fővárost, Budapestet kik építették föl 100120 éve, akkor nagyonnagyon sok olyan német, szlovák, zsidó és más identitású ember volt, aki önként és szabadon a magyar etnikai identitást választotta. Azt gondolom, mindannyian helyesnek tartjuk ez a jogot. Ilyen értelemben tehát, nagyon szépen kérném - ha kérheti egy képviselő - az alkotmányelőkészítő bizottságot, hogy gondolja meg még egyszer ezt, mert az etni kai identitás szabad megválasztása valóban egy modern alkotmányos jog. Természetesen mindenkinek joga van továbbvinni azt az etnikai identitást, amelyben született, noha ennek a szabályozása alkotmányosan nagyon nehéz. (16.50) Ugyanakkor azonban alkotmányo s jogként kell rögzíteni azt, hogy valaki egy másfajta etnikai identitást válasszon. Éppen egy olyan országban élünk valóban, amely büszke arra, hogy becsüli az idegeneket, de büszke arra is, hogy az asszimilációban, a szabad, önkéntes asszimiláció révén i s nagyonnagyon sok idegen vált magyarrá. És természetesen magyarok is váltak más országokban idegenné. Amikor kényszer, erőszak által történik, akkor tiltakozunk ellene minden lehető eszközzel, amennyiben azonban önként, szabad választás alapján történt, főleg generációkon keresztül, akkor természetesen el kell fogadnunk és büszkék vagyunk mindenképpen minden arra érdemes emberi cselekedetre. Még egy módosító indítvány van, amelyről röviden szeretnék szólni, nem hosszan, mert szerencsére itt ül mögöttem az előterjesztője, Szili Katalin képviselő asszony. Már utaltam rá egy más összefüggésben, Salamon képviselőtársam módosító indítványa kapcsán, hogy a környezeti jog, az emberhez méltó egészséges környezethez való jog igenis egy modern alapjog. Ennek az alko tmányos rögzítését fontosnak tartom, megint azt tudom mondani, hogy tisztelt tudós jogászokra bízom ennek a pontos meghatározását, hogy az alkotmánykoncepció melyik szakaszában, hogyan kell ezt szabályozni. Gondolom Szili Katalin képviselőtársam sem ahhoz ragaszkodik, hogy pont ebben a paragrafusban így szerepeljen, hanem ahhoz, hogy ez mint alapérték, úgy, ahogy ezt ők megfogalmazták, szerepeljen az alkotmánykoncepcióban. Természetesen még a 120 módosító indítványról hosszan tudnék beszélni, de valóban sze retnék lehetőséget adni másoknak is, hogy hozzászóljanak, úgyhogy köszönöm figyelmüket és még egyszer külön köszönöm az alkotmányelőkészítő bizottságnak, hogy legalább egy módosító indítványomat elfogadták. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK ( dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Hegyi Gyula felszólalását, kétperces reagálásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, független. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Hegyi Gyula felszólalása kapcsán vállalkoznék arra, hogy az alkotmányelőkészítő bizott ságban elhangzott magyarázatot, amit egyébként féligmeddig ő ki is mondott Jakab Róbertné javaslatával kapcsolatban, azt itt elmondjam és tolmácsoljam, megismertessem. Nevezetesen, ugye Jakab Róbertné javasolja, hogy maradjon el a lehetséges megkülönbözte tési kategóriák közül a "faj" megjelölés és jelenjen meg helyette az "etnikai hovatartozás". Abban a bizottság teljesen egységes volt, hogy való igaz ugyan, hogy a tudomány értelmében - most már ez régen bevett evidencia - az emberiség egy fajnak tekinthet ő és ebben az értelemben a faji megkülönböztetés az tulajdonképpen tudományos szóhasználat szerint helytelen. De tekintettel arra, hogy a jogi szóhasználatban ez teljes mértékben bevett, és valóban, a nemzetközi konvenciókban ezt a kifejezést használják, a z Egyesült Nemzetek Szervezetének a hasonló tilalmakkal kapcsolatos
