Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
382 megfogalmazásai ugyancsak ezt a kitételt használják, egyszerűen zavarónak tartanánk, hogyha ezt a hagyományos jogi szóhasználatot megváltoztatnánk. Szabad legyen utalnom arra, egyébként, h ogy a kérdést egy önálló előterjesztés formájában az elmúlt Országgyűlés egyik jeles képviselője, Szentágothai professzor úr is fölvetette, ő is hasonlóképpen arra tett javaslatot, hogy cseréljük föl ezt a fogalmat, de végül is meggyőztük és így nem ragasz kodott ennek a javaslatának a tárgyalásához. Abban megoszlott valóban a bizottság, hogy az etnikai hovatartozás, mint fogalmilag egy más, esetleg eltérő dolog, eltér vagy nem, (Elnök kopogtatással figyelmeztet a két perc leteltére.) - ja igen, lejárt a két percem - röviden akkor erről ennyit tudtam képviselő úrnak mondani és kérem, hogy ezt fogadja el Jakab Róbertné nevében is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Sepsey Tamás képviselő úr, bocsánat, két percesre kívá n... akkor még nem ön következik, elnézést. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon rövid tudok lenni, mert egyetlenegy módosító indítványra kívánok szorítk ozni. Az alkotmányban szabályozandó, alanyi jogként szabályozandó emberi jogok közül a tulajdonhoz és az örökléshez való joggal szeretnék foglalkozni, amelyet nyilván alanyi jogként fog tartalmazni az alkotmány és ezért az alkotmánykoncepcióban is így szer epel. Természetesen ennek így kell lenni, én azt vetettem föl és arra vonatkozóan tettem javaslatot, hogy a termőföld, mint a tulajdon speciális tárgya, külön elbírálást érdemel, indokolt, hogy a termőföld tulajdonra vonatkozóan speciális szabályozást enge djen az alkotmány. Nem ismerem az okát, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság miért nem akceptálta ezt a javaslatot. Úgy vélem, hogy az a kifogás, vagy az az esetleges ellenérv, hogy az ebben a körben leginkább fölvetődő speciális szabályozás, nevezetesen , hogy a külföldiek tulajdonszerzését lehet külön szabályokkal külön szabályozni, erre ad egy általános felhatalmazást az alkotmány. Nem teszi szükségtelenné, hogy a termőföldtulajdonra vonatkozó speciális szabályok mégiscsak alkotmányos lehetőséget kapjan ak, továbbá az sem, hogy a tulajdon gyakorlását csak kivételes esetben, törvényben meghatározott feltételekkel lehet korlátozni, tehát, hogy lehet korlátozni törvényben meghatározott feltételekkel a tulajdonjog gyakorlását, mert a föld, mint speciális tula jdoni tárgy, az egy olyan tulajdoni tárgy, aminél ez a korlátozás nemcsak kivételes lehet, hanem alkalmasint széles körű is. Tudniillik a föld a nemzeti vagyonnak egy olyan része, amely nyilvánvalóan nem szaporítható, nem gyarapítható, ezért ennek megőrzés e, használata, a tulajdonnal való rendelkezés joga is sokoldalúan és speciálisan szabályozandó. Bár általában nem vagyok híve annak, hogy külföldi alkotmányokra hivatkoznak, amikor egyegy jogintézmény szabályozására tesznek javaslatot, mert egyáltalán nem jelenti azt, hogyha egy külföldi alkotmány meghatározott módon szabályoz, nekünk azt feltétlenül utánoznunk kellene, mint ahogy az ellenkezője sem igaz, önmagában az a tény, hogy esetleg egyetlen külföldi alkotmányban sem térnek ki egy adott kérdés szabál yozására, nem teszi eleve elutasítandóvá azt a javaslatot, aminek nincs példája külföldi alkotmányban. Most mégis szeretnék idézni az olasz alkotmányból, amely rendkívül részletesen szabályozza és ad lehetőséget a földtulajdonnal kapcsolatos külön szabályo zásra. Az olasz alkotmány 44. paragrafusáról van szó, amelynek első bekezdése a következőképpen szól: "A föld ésszerű kihasználása és méltányos társadalmi körülmények kialakítása érdekében a törvény kötelezettségeket ró és korlátokat állapít meg a földmagá ntulajdonra, tartományonként és mezőgazdasági övezetenként megszabja a földterület nagyságának felső határát, előmozdítja és kötelezővé teszi a talajjavítást, a nagybirtok átalakítását és a termelőegységek rekonstrukcióját, segíti a kis- és középgazdaságok at." És a második bekezdésben még azt is hozzáteszi, hogy a törvény kedvezményes intézkedéseket hoz a hegyi területek javítására.
