Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - HEGYI GYULA (MSZP):
380 vannak olyan erők, amelyek hosszú távon sem gondolják a szociális chartát beillesztendőnek vagy beilleszthetőnek a magyar al kotmányba. E tekintetben, amennyiben egy kapcsolódó módosító indítvány úgy szólna, hogy az Európa Tanács Szociális Chartáját - ezt, gondolom, mindenképpen el kellene fogadni, hiszen tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak, és gondolom, többek között azért vagyu nk tagjai, hogy annak elvei szerint tevékenykedjünk és működjünk. A 117. pontban egy másik módosító indítványomat elfogadta az alkotmányelőkészítő bizottság. Megmondom őszintén, nagyon örülök neki. Magam nem vagyok jogász, és e tekintetben valóban kitünte tőnek érzem azt, hogyha akárcsak egyetlen elfogadott módosító indítvánnyal is, de hozzájárulhattam az alkotmánykoncepció reménybeli elkészítéséhez. Itt arról volt szó, hogy eredetileg tandíjmentes állami közoktatást ígért az alkotmánykoncepció. Én ehelyett azt javasoltam - és nagyon örülök, hogy ezt elfogadták , hogy ingyenes közoktatás említődjék meg, hiszen nemcsak állami intézményekben folyik közoktatás, hanem egyházi és magán, alapítványi, egyéb oktatási intézményekben is. Valóban nagyon fontos ennek a rögzítése. Másrészt az ingyenesség és a tandíjmentesség azért nem teljesen ugyanaz. Hiszen az iskoláztatásnak más költségei is vannak, mint a tandíj fizetése, ezt mindannyian jól tudjuk. Erről hosszabban nem akarok beszélni, hiszen elfogadták. Örülök nek i. Nagyon fontosnak tartom és örülök annak, hogy módosításom során bekerült a szabad iskolaválasztás alkotmányos joga. A közoktatási törvény kapcsán tegnap itt éjszakába menően vitatkoztak, vitatkoztunk erről, és örülök annak, hogy a közoktatási törvényben is érvényesül a szabad iskolaválasztás elve, és érvényesül ezek szerint az alkotmánykoncepcióban is. Köszönetemet szeretném kifejezni. Jakab Róbertné képviselő asszony több módosító indítványt is tett, amelyet sajnos az alkotmányelőkészítő bizottság nem fogadott el. Itt nyilván megfogalmazásbeli, tartalmi, esetleg stiláris kérdésekről is szó lehet. Mégis érdemes ezeket megemlíteni. A 90. pontban: az eredeti koncepció a diszkrimináció tilalmát úgy mondja, hogy az a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, társadalmi származás stb. szerinti megkülönböztetés tilalma. Jakab Róbertné képviselőtársunk föltenné a kérdést, ha itt lenne, hogy az alkotmánykoncepció fogalmazói mit értenek fajon. Emberi fajon belüli alfajokat vagy másfajta fajokat? Egyáltalán, miért gondolják helyesnek az alkotmányban a faj fogalmának az emlegetését? Ő ehelyett az etnikai hovatartozást említi, mármint hogy az etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalma. Azt gondolom, hogy ez egy világosabb, tisztább beszéd , és ilyen értelemben - magam ugyan ezt nem szúrtam ki a szövegből, nem vettem észre , de mindenképpen támogatom képviselőtársamnak ezt a javaslatát. Szeretném, ha még egyszer végiggondolnák, hogy helyese a magyar alkotmányban. Bizonyos, hogy itt vannak nemzetközi konvenciók, és azoknak az átvételéről van szó. Természetesen nem vonom egy pillanatig sem kétségbe a fogalmazók jó szándékát. Esetleg áthidaló megoldás lehet az, hogy talán benne marad a faj, de mindenképp az etnikai hovatartozás szerinti megkül önböztetés tilalma is felmerül. Nem akarok ilyen triviális példákkal élni, de hát mondjuk a szomszédos országokban, amennyiben a magyar kisebbséget esetleg joghátrány éri, ez nem fajuk miatt történik, hanem etnikai hovatartozásuk miatt. A másik módosító in dítványa Jakab Róbertné képviselőtársamnak, amit én nagyon fontosnak tartok, ez már biztos nem stiláris kérdés, inkább valóban koncepció kérdése. Ő alkotmányos alapelvként szeretné rögzíteni az etnikai identitás szabad megválasztásának, kifejezésének és me gélésének jogát. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon pontos és egy nagyon finom megfogalmazás. Hiszen az etnikai identitás megválasztása is jog. Sok tekintetben kevert társadalomban élünk, emberek
