Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
371 A továbbiakban én azt kérem, hogy szíveskedjenek valóban ezt ismételten átgondolni, mert egy 1100 éves múltr a visszatekintő nemzetnek nem közömbös az, hogy milyen módon döntünk a jelképek tekintetében. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Gáspár Miklós képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt t ámogatta mind az MDF, mind a Kisgazdapárt javaslatát a Szent Korona jelképiségét illetően. Kétségtelen, hogy egy dolog az, hogy a Szent Koronára mint állami jelképre kik néznek tisztelettel, és más dolog az, hogy mit kell szabályozni az alkotmányban. Hallo ttuk a szabaddemokraták szónoka részéről. Ez igaz, azonban véleményem szerint ha az alkotmányba került a Szent Korona, ez mindenképpen elősegítheti azt, hogy a Szent Koronát mint állami jelképet minél többen érezzék magukénak, és minél többen tekintsenek a rra tisztelettel. Az alkotmány ily módon elősegítheti a Szent Korona magyarságot érintő integratív funkciójának a kiteljesítését is. Márpedig a Szent Korona integratív szerepére a magyarságnak rendkívül nagy szüksége lenne. Azt, hogy a Szent Koronát a korm ányzó pártok nem kívánják az alkotmányban állami jelképként szerepeltetni, ezt nem lehet véleményem szerint másnak tekinteni, mint a kormányzó pártoknak a nemzeti jelképek iránti érzéketlenségének. A megosztottság, amire ők hivatkoznak, véleményem szerint ebben a kérdésben egyáltalán fel sem merülhet. Ez egy mesterségesen felhozott álprobléma. Ugyanis itt nem a címerhasználat kérdéséről van szó, hogy most koronás címer legyen vagy korona nélküli címer, ebben lehet az egyik tábornak ez a véleménye, a másikna k az a véleménye. Abban azonban, azt hiszem, helyes értelmezés mellett nem lehet semmiféle megosztottság, hogy augusztus 20. legyen az állami ünnep, hiszen államalapításról van szó, ez pedig nem lehet más, ha a magyar állam alapításához kapcsoljuk, mint au gusztus 20. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Jegyző képviselőtársam is hozzá akar szólni a hátam mögött a vitához, tisztelt Országgyűlés, de több képviselőtársunk viszont nem jelezte. Igen? Hát, amikor én odanézek sosincsen. (Derültség.) Megadom a szót kétperces hozzászólásra Sepsey Tamás képviselő úrnak, MDF. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr! Gáspár képviselőtársam egy mondatához szeretnék hozzászólni és egy példával illusztrálni, hogy tal án mit jelent a Szent Korona mint állami jelkép. Ő mondta, hogy ez egy integratív jelkép lenne, összefogná a magyarságot, a magyar állampolgárokat. De most inkább a magyarságról szólnék csak. Épp a mai újságokban lehet olvasni azt a hírt, hogy Szlovákiában egy többségében magyar lakosságú község emlékművet akar emelni az 1100 éves honfoglalás emlékére és meg akarják ezt gátolni. Gondolkodjanak el tisztelt képviselőtársaim, hogy, mondjuk, a számukra mit jelentene az, hogyha a magyar alkotmány tartalmazná áll ami jelképként a magyar államiságnak ezt a szimbólumát. Ezen is, én azt hiszem, érdemes meditatív úton elgondolkodni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnöknek nem illik a vitát befolyás olni, most azonban megkockáztatom azt a megjegyzést, hogy javaslom, hogy Sepsey Tamás képviselőtársunk indítványát fogadjuk meg és meditáljunk ezen a kérdésen. Akkor esetleg áttérhetünk a részletes vita következő szakaszára. (Derültség a teremben. Hegyi Gy ula: Ügyes!) Tisztelt Országgyűlés! Most valóban úgy tűnik, hogy nem jelentkezik több képviselőtársunk a vita e szakaszához, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom, és áttérünk a következő egységre, ami a
