Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
372 68. ponttól a 184. pontig terjed. Itt két képvi selőtársunk jelezte előre írásban hozzászólási szándékát, Rott Nándor képviselő urat nem látom a teremben, ezért megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, független, az elnöklést pedig Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mári a, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel itt most 116 módosító indítvány szerepel együtt mint a most tárgyalandó vitaszakasz alkotóelemei, eléggé többelemű felszólalásra kel l vállalkoznom, annak ellenére, hogy az itteni témából, az emberi és állampolgári jogok témaköréből, néhány módosító indítványom indoklásáról le is mondok, mert olyan apróbb súlyú kérdéseket képeznek ezek az itt most majd nem szóba hozandó ügyek, amik, úgy gondolom, hogy tényleg nem érdemelnek bizottsági megtárgyaláson túlhaladó nyilvánosságot. Viszont feltétlenül érinteni kívánom a 109es számú módosító javaslatomat, amely a hiteles és sokoldalú tájékozódáshoz való jog felvételére irányul. Ezt követően maj d beszélni kívánok a második generációs jogok kérdéséről, melynek témakörében a vita mai első szakaszában eléggé beleszaladtunk, de én fegyelmezetten megvártam, amíg elérjük a vitának ezt a részét, amikor ténylegesen ezek a kérdések szerepelnek. Itt érinte ni kívánom majd a 145., 146., 148., 153., 155., 158as módosító javaslatot, illetve Bihari képviselőtársam 134es számú módosító javaslatát. Majd végül az emberi és állampolgári jogok korlátozásának kérdéseiről kívánom véleményemet kifejteni. Először tehát áttérek a 109es számú módosító indítványomra. Ebben tulajdonképpen egy új jog felvételét javaslom az alkotmányba, vagy, ha úgy tetszik, a sajtószabadságnak egy ikertestvérét szeretném nevesíteni. Úgy nevezem el ezt a jogot, hogy a hiteles és a sokoldalú tájékozódáshoz való jog. A következő szöveggel javaslom ezt az alkotmányban feltüntetni. Ennek a jognak egyfelől részét képezi a hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatási kötelezettség, másfelől magában foglalja a nagyobb számú azonos vagy hasonló vélemén y megismeréséhez fűződő jogot, melynek érvényesülését az állam támogatni köteles. Tisztelt Országgyűlés! Ez a kérdéskör - mint arra már előbb utaltam - szorosan kapcsolódik a sajtószabadság kérdéséhez. (16.00) A sajtószabadság funkciója az, hogy az emberek , az állampolgárok az információkat meg tudják ismerni, és azoknak minél teljesebb mértékben birtokába kerülhessenek. Annak idején, amikor a polgári alkotmányosság elvét meghirdették, ez a jog súlyponti, sarkponti kérdést képezett. Nem véletlen, hogy polit ikusok, vagy akár költők, Petőfire utalok, azt fogalmazták meg, hogy sajtószabadság nélkül nincs szabadság. Részletes vita keretében én nem akarom ezt a gondolatot tovább boncolgatni, hiszen képviselőtársaim a politikai tudományokban történeti vonatkozásb an is nyilván jártasak, és nagyon jól tudják, hogy mit jelent ez a tétel, amit idéztem, s mi ennek a jelentősége. Ugyanakkor az a folyamat bontakozik ki folyamatosan a XX. század folyamán, amelynek kapcsán olyan változások játszódnak le, hogy felmerül a sz emlélődőben, hogy önmagában a sajtószabadság, tehát az, hogy bárkinek joga van sajtó útján gondolatait terjeszteni, joga van lapot alapítani, joga van elektronikus médiát alapítani, és ezeken keresztül véleményét, nézeteit hirdetni és az információkat tová bbítani, hogy önmagában ez a sajtószabadság azt a funkciót, amire hivatott, önmagában teljes mértékben betölteni nem tudja. Én úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg az írott sajtó volt az egyedüli, úgy tűnik, ez nem volt igazán probléma. Mert hiszen az írott sajtó alapításához is tehát a lapok alapításához is, persze tőkére volt szükség, de történeti ismereteinkből tudjuk, hogy az anyagilag nyilván legszegényebb helyzetben álló munkásmozgalom is meg tudta teremteni a maga sajtóját, a Népszavát, hogy magyarorsz ági példában maradjunk, 1890től létezett ez a lap, tehát az írott sajtó viszonyai mellett gyakorlatilag lehetőség volt arra, hogy minden lényeges politikai, társadalmi filozófia, vélemény,
