Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NACSA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP):
38 Köszönöm szépen. Megadom a szót Nacsa János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. NACSA JÁNOS (MSZP) : Az 51. módosító indítvá ny az előterjesztésem, amelyben a hallgatói előirányzatok keretén belül a doktori képzésben résztvevőkkel kapcsolatban tettem egy javaslatot. Azzal kapcsolatban, hogy azokra is vonatkozzon és azokat is figyelembe tudjuk venni, akik - saját hibájukon túlmen ően, adott esetben, kutatási keretük miatt, vagy a kutatás befejezésének problematikája miatt, vagy az intézmény problémájából - hároméves tanulmányi idejük alatt ugyan az abszolutóriumot sikeresen megszerezték, de nem tudják a disszertációjukat megvédeni. Ebben az esetben ne vesszen el a hároméves időtartam, plusz egy évvel, amennyiben a doktori tanács is elfogadja, az intézményen belül ne vesszen el a hároméves időtartamuk. Ez esetben egy olyan megoldást fogadjunk el ebben a paragrafusban, amely megoldás tulajdonképpen mindkét, azaz mindhárom fél számára megfelelő. Ez azt jelenti, hogy a doktori képzésben abszolutóriumot szerzettek legfeljebb egy éves tanulmányi idő hosszabbításának költségeit ötven százalékban a felsőoktatási intézmény, ötven százalékban a költségvetés fedezze. Szeretném elmondani, hogy maga a képzési forma e tekintetben újszerű. Újszerű azért, mert igazából - az előbbi viták is bizonyítják, Orosz István képviselőtársam elmondta - maga az intézmény, mint felsőoktatási intézmény azon alapoz ás előtt áll, amely felsőoktatási intézménnyé, univerzitásszá teszi. Ez az univerzitás természetesen a későbbiek során lehetséges, hogy meg fogja teremteni azokat a feltételeket, amelyek ma még nem biztos, hogy adottak vagy legalábbis nem minden intézmény ben adottak. Még akkor sem adottak, ha a doktori képzésben képzési feladatokat tudnak vállalni vagy képzési feladatokat láthatnak el. Ezen túlmenően természetesen még az is bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan képző intézmények és vannak olyan képző h elyek, ahol nem csupán íróasztal vagy számítógép kérdése egyegy disszertációnak az elkészítése, hanem kísérletek lefolytatásának feladatai is ráhárulnak. A kísérletek pedig adott esetben még időjárásfüggőek is lehetnek. Erre a teljes kérdéskörre való teki ntettel bátorkodtam azt a javaslatot megtenni, ami előttünk áll, és bátorkodtam ennek 5050 százalékos megosztására is javaslatot tenni. Tudomásul vettem, hogy első körben hogyan véleményezte ezt a bizottság. Mégis fontosnak és szükségesnek tartottam megem líteni, hogy azzal nincs lezárva az ügy, hogy azt mondjuk rá, hogy elfogadásra nem alkalmas. Én úgy gondolom, hogy ezzel a későbbiek során, aki a felsőoktatásban dolgozik, biztosan találkozni fog. Azok a doktorandusok, akik saját hibájukon túlmenően többny ire - vagy elképzelhetően - az intézmény hibájából nem tudják teljesíteni a feladatukat, más forrás után kell hogy nézzenek, vagy adott esetben az intézménynek kell más után néznie. Sokkal egyszerűbbnek tűnik - és számomra elfogadhatóbbnak tűnik , ha rend ezzük ezt törvényben, pontosítjuk, és ezáltal egyszersmind hosszú távra rendezzük ezt a kérdést. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Rozgonyi József képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az ajánlás 44. pontjában található az a módosítási javaslat, amelyet a törvényjavaslathoz benyújtottam, és sajnálatos módon sem az oktatási bizottság, sem a költségvetési bizottság nem támogatja. Mármár bele törődtem a kudarcba, de Szabad György professzor hozzászólása mégis lelket öntött belém. Hiszen ő is a 40. pont alatt szinte szóról szóra ugyanezt javasolja. Én ugyan negatív megfogalmazással, hogy tudniillik egyetemen, főiskolai karon folyhat szakindítási engedély alapján főiskolai képzés. Ő pedig úgy fogalmazott az előző pontban, hogy egyetemeken, főiskolán, főiskolai karon kívül nem folyhat főiskolai képzés. Tehát lényegében ugyanazt fogalmazza meg.
