Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
367 Magyarország állami ünnepének, és eleget fogunk tenni az utódainknak is, mert számukra is tettekkel bizonyítjuk, hogy magunkénak érezzük Magyarországnak a történelmét. Nemcsak az augusztus 20i ünnepi szónoklatokból valljuk azt, hogy szent királyunknak a cselekedete példamutató volt, és ameddig magyar él ezen a földön, emlékezni fog Szent Istvánra. Ezt a hagyományt át tudjuk örökíteni az eljövendő nemzedékekre. Azokra is, akik ma eljöttek ebbe a Házba és hallgatják a felszólalásainkat. Hosszú időn keresztül a nemzettudat olyan fogalom volt ebben az orsz ágban, a hazaszeretet, amelyet szóban néhányan vallottak, de tettekben nem vallottak. Sőt, elítélendő volt, ha valaki ki merte a száján azt ejteni: én hazafi vagyok. Valóban hazafi és népben, nemzetben gondolkodom. Nekem az a szerény véleményem és Balsai k épviselőtársamnak, akivel együtt beadtuk ezt a módosító javaslatot, hogy a hazafiságnak a megjelenítése az alkotmányban lehetetlen. Az alkotmány nem kötelezhet senkit arra, hogy hazafi legyen. De az alkotmány példaértékű lehet. Épp az állami jelképeken ker esztül, azoknak az alkotmányba iktatásával jelezhet valamit az állampolgároknak, hogy szeressétek a hazátokat. A korona - véleményem szerint - ezt a hazaszeretetet szimbolizálja. Részben benne van az alkotmányban, mert a címerünknek a része. Ha elnök úrnak a háta mögött megnézzük, akkor ott van a régi, az egykori címer, és azon is rajta volt a korona. Büszkén vallották őseink is, hogy ez az a korona, amely jelképezi, szimbolizálja azt, hogy van magyar államiság. A korona azóta kikerült mint közjegyű intézmé ny az alkotmányból - helyesen, hozzá kell tennem , hisz köztársaság van. Azonban ez nem jelentheti azt, hogy másrészt az állami jelképek közé ne hozzuk vissza, és a történelem szempontjából igen rövid intervallum, alig 50 év után, mondhassuk azt, hogy ez az ország ismét elfogadja hagyományait, tiszteletben tartja őseinek azt a szándékát, hogy egyetlenegy tárggyal kapcsolatban áhítattal viselkedtek. Volt egy olyan tárgy, amit ha mindenki meglátott, akkor fejet hajtott előtte, mert ez volt a magyar Szent Kor ona. Ezért én kérném tisztelt képviselőtársaimat, kormánypárti képviselőtársaimat, próbálják meg újragondolni ezt a kérdést. Nem kell ideológiát látni ezen módosító javaslatok mögött. Én úgy gondolom, hogy ez valóban egy olyan szimbolikus jellegű megfogalm azás lenne az alkotmányban, amely találkozik az igaz, tisztességes magyar hazafiaknak a szándékával. Ezért kérném támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy a vita e szakaszához több képviselőtársunk nem jelezte hozzászólási szándékát Balsai István képviselő úron kívül. Megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, MDF. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a szót, szeretném folytatni néhány gondo lattal Sepsey Tamás képviselőtársam által előadottakat, annál is inkább, mert ketten jegyezzük ezeket az indítványokat. Engem meglepett a bizottságban az a döntés, amely rövid, kérészéletű. Ízlelgetés után ezt a javaslatot negatívan fogadta a két kormányzó koalíciós párt. Meglepett annál is inkább, mert nem kisebb tekintélye a Magyar Szocialista Pártnak az alkotmányozás szempontjából, és egyébként is általam nagyra becsült képviselőtársam, Bihari Mihály volt az, aki az alkotmányozás általános vitájának kezd etén, tisztelt képviselőtársaim, világosan, mondhatjuk az ő szavajárásával, meditatív úton, de nagyon világosan kifejtette azt az álláspontját, hogy a maga részéről - és ilyenkor nyilván nem az irodalmi és a tanári munkássága részét képező nyilatkozatokat tesz , hanem a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportjának közjogi munkacsoportvezetőjeként is, az alkotmányozási bizottság vezetőerejeként az MSZP részéről, tehát pozitíve, sorrendiség miatt minket megelőzően, úgy nyilatkozott, hogy igenis el tudja képzelni a magyar Szent Koronát a magyar államiság jelképeként. Nem múzeumi tárgyként, ahogyan azt most már hosszú idő óta helytelenül, Magyarország hezitálva, valahogyan nem kellőképpen éli meg a Szent Korona hazahozatala óta ezt a
