Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH PÁL (MSZP):
307 DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr . Nagyon rövid leszek, mert egy csomó kérdés, amit el szerettem volna mondani, az fölmerült már és beszéltek róla. Két dologra szeretnék rámutatni. Az egyik: Varga László igen tisztelt képviselőtársam tette föl a vita során a kérdést, hogy miért sürgős egy részt az alkotmányozás, másrészt ennek a problémának a vitatása. (10.50) Én azt hiszem, hogy azért sürgős, mert - és ebben Koltai Imrének egy bizonyos mértékig igazat adok , itt tulajdonképpen egy látszattevékenység folyik, egy kirakat, amelyik mögött a v alóság az teljesen eltérő. Mi itt vitatkozunk a szociális jogokról, vitatkozunk a szociális jogoknak a kiterjesztéséről, miközben 30%os infláció mellett 10%os nyugdíjemelés folyik, miközben a nyugdíjkorhatárt emelik, a gyógyszereket drágítják. Tehát a va lóságos folyamatok teljesen eltérnek azoktól a problémáktól, amelyeken itt vitatkozunk, és ez bizony sajnos kiábrándító az alkotmányozás egész folyamatára, és nem azt a hatást váltja ki a közvéleményben sem, meg a politika belső viszonyai alakulásában sem, ami kívánatos lenne. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök Úr! Tisztelt Há z! A helyzet az, akárhogy csűrjükcsavarjuk a dolgot, egy állam szociális jellege, vagyis az államnak az a tulajdonsága, hogy milyen kötelezettséget vállal polgárainak jólétével, szociális biztonságával szemben, az csak részben alkotmányozási kérdés, még a zt sem mondanám, hogy nagyrészben az, de alkotmányozási kérdés is. Nevezetesen annyiban, hogy tudniillik az alkotmány a szociális biztonsághoz való jog milyen alkotmányos szabályozását vállalja fel. Nem akarok belemenni abba, hogy mi van NyugatEurópában, sokféle példa van, van olyan példa is és vannak olyan nyugateurópai alkotmányok, főleg a szegényebb országokban, akik az alanyi jogi szabályozás kockázatát vállalták, és annak idején, amikor fölszólaltam ebben a kérdésben, hozzátettem, hogy még ezeknek az államoknak az alkotmányaiban, ahol megpróbálták tartalommal kitölteni az alapjogi szabályozást, igen ritkán következtek alanyi jogok. Miért? Egyszerűen azért, mert ez óriási felelősség. Az államnak végül is számot kell vetni azzal, hogy mi az, amit alanyi jogon az alkotmányba rögzítve nyújtani tud állampolgárainak, és nem tekinthet el attól, hogy mi van mögötte, mi van a gazdaságban, hol tart az az ország, amelyben ilyen jogokat definiálunk. Ez körülbelül az a dolog, amit én szerintem tárgyszerűen mindenki tud, aki ebben a vitában részt vett. A másik, hogy én úgy tudom, hogy pillanatnyilag még az állam jellegével kapcsolatos módosító indítványokat tárgyaljuk. Itt tehát pusztán csak arról lehet szó, hogy a tisztelt Ház alkotmányozás folyamatában eldöntse, ho gy ezt az államot, a Magyar Köztársaságot, hogyan definiálja. Kérem szépen, hogy ez független demokratikus és szociális jogállam, ez tényleg csak egy döntés kérdése, annak a kérdése, hogy a parlament vagy az alkotmányelőkészítő bizottság ezt így elfogadja . Nekem egyébként semmi kifogásom nincs a dolog ellen, és úgy gondolom, hogy másoknak hasonló véleményével értek egyet. Egyvalami azonban tényleg van. Itt elhangzott ugye, hogy papirosalkotmány és egyebek. Kérem szépen, ha az állam jellegének, az állam me gnevezésének az egyik jelzője lesz a szociális jelző, abban a pillanatban a hangsúly a második szakaszra tevődik át. Tudniillik a második szakaszban váltjuk aprópénzre ennek a jelzőnek a valódi tartalmát. Akkor váltjuk aprópénzre, akkor tesszük igazán nyom atékossá ezt a jelzőt, és kerüljük el azt, hogy ez pusztán csak egy deklaráció legyen, semmi egyéb, ha és amennyiben olyan alapjogi szabályozást választ az alkotmányelőkészítő bizottság vagy a parlament, amelyikből alanyi jogok is következnek. Tehát olyan alanyi jogok, amely alanyi jogokat ugye számon lehet kérni, ahogy itt Gáspár képviselőtársam elmondta. Az igazi kérdés tehát az, nem itt dől el a dolog, hogy a Magyar Köztársaság mennyire szociális állam, és hogy mennyire vehető komolyan ez a kitétel, ez a jelző
